Megkezdődött az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben. Az előterjesztői nyitóbeszédben Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új szabályozás célja a generációváltás megkönnyítése a családi gazdaságoknál. Mit mondta, a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából alapvető fontosságú a generációs ügyek kezelése, az agrár-nemzedékváltás gördülékenyebbé tétele.
„Amennyiben a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvezőbb irányba fordítjuk, akkor tovább erősíthetjük a termelők piaci megjelenését, ezáltal is biztosítva a lakosság minőségi magyar élelmiszerrel történő ellátását és erősíthetjük a vidék megtartó képességét” – mondta a miniszter. Hozzátette:a biztonságos élelmiszertermelést veszélyeztetheti, ha a gazdaságok utódlása nem, vagy nem megfelelően megy végbe.
A magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és közepes vállalkozások körébe tartozó, egyénileg vagy családi gazdaság keretein belül dolgozó mezőgazdasági őstermelők alkotják – folytatta a miniszter. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődése szempontjából. Ezt felismerve fogadta el a parlament a családi gazdaságokról szóló törvényt – tette hozzá. Mint mondta, ennek következtében harmincezer fő jelentkezett be újonnan az őstermelői nyilvántartásba. A most beterjesztett jogszabály pedig e folyamat következő lépése, a törvénytervezet új, önkéntes lehetőséget teremt a gazdaság átadására azoknak a gazdálkodóknak, akik az átdolgozott évtizedeket követően a gazdaság működőképességének fenntartását szem előtt tartva, biztosítanának lehetőséget utódaik számára.
Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén lehetőség lesz arra, hogy egy mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaságot egészben, egy egységként adjanak át, vagyis a gazdasághoz kapcsolódó összes elem, így a termőföld, egyéb ingatlanok és ingóságok, vagyon értékű jogok, és társasági részesedések egyetlen szerződés alapján kerüljenek új tulajdonosukhoz. Ennek érdekében új jogintézményként vezetnék be a gazdaságátadási szerződést.
A probléma súlyos és megoldásra vár
Ezt követően Nagy István a megoldandó probléma súlyát érzékeltetve idézte a Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi gazdaságszerkezeti összeírásának adatait, amelyek alapján mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetétele kedvezőtlen, többségük az idősebb korosztályhoz tartozik. Az egyéni gazdálkodók több mint 60 százaléka 55 év feletti, és ennek a csoportnak több mint fele 65 éves vagy idősebb, a gazdasági szervezetek irányítóinak pedig a fele idősebb 55 évesnél. Ugyanakkor a 40 év alattiak aránya az egyéni gazdálkodók között 10 százalék, a gazdasági szervezetek irányítói között pedig 12 százalék.
Összességében elmondható, hogy a KSH gazdaságszerkezeti összeírásának 2016-os és 2020-as adatainak összevetésében, mindkét csoport korösszetétele romlott, másrészt a probléma nagyobb súllyal jelentkezik az egyéni gazdaságok körében, mivel számosságukban több személyt érint, rosszabbak az adatok, továbbá esetükben a társas vállalkozásokkal (gazdasági szervezetekkel) szemben nincsenek meg a gazdaságátadás kiépített jogi lehetőségei – világított rá Nagy István.
Rendezett jogi keret, csökkentett bürokrácia
Az egyéni gazdaságok körében a gazdaság átadás kiépített jogi kerete nem volt adott. Márpedig – folytatta a miniszter – a hatékony gazdaságátadás egyik legfőbb módja annak, hogy fiatalodjon az ágazat. Az elmúlt időszak felméréseinek eredményeit tekintve a megkérdezett érintettek számára – saját megítélésük szerint – a legnagyobb nehézséget a gazdaság átadásánál-átvételénél az adminisztrációs feladatok jelentik. Az átadás során problémaként merül fel, hogy rendezni kell a különböző (beszállítói, termékértékesítési, vállalkozási) szerződésekben, a különböző támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalását, a jogutódlást és a hatósági engedélyek módosítását. Ez így egy átlagos gazdaságot nézve tízes nagyságrendben kötendő átruházási szerződést, jó pár szerződésmódosítást, támogatási okirat-módosítást és számos hatósági engedély módosítását jelenti, amelyek összességében 8-10 hónapig is eltartanak.
Az új törvénycsomag fókuszában az élők között családban megvalósuló vagy hosszú együttműködésen alapuló gazdaságátadás áll, amely a felek – gazdaságátadó és gazdaságátvevő, valamint a családtagok – konszenzusán alapul, és föld tulajdonjogának, használatának megszerzése, hatósági engedélyek módosítása, szerződések átruházása és a pályázatok, támogatások átadása-átvállalása kérdésköre minél gyorsabb és gördülékenyebb rendezését célozza.
A javaslat – a generációváltás sikeres megvalósítása érdekében – a jogszabály megteremti a gazdaságátadó ismereteinek átadását lehetővé tevő együttműködés feltételeit, amelyek szerint legfeljebb öt évre vállalhatnak az átadó és az átvevő együttműködést. A gazdaságátadási szerződésben meg kell határozni a gazdaság működtetése költségeinek megosztásáról, ami alapján az eredményből is részesülnek.
A legnagyobb nehézséget a gazdaság átadás-átvételnél az adminisztratív feladatok jelentik. Rendezni kell a szállítási szerződéseket, a támogatási okiratot és egyéb hatósági iratokat, ami összességébe nyolc-tíz hónapos eljárás.Ezért azt céloztuk meg, hogy ezt az eljárást rövidítsük – fogalmazott az agrárminiszter. A jogszabálytervezet előírja, hogy a gazdaságátadásról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számítva 60 napon belül hagyja jóvá.
Nem lehet csak félig kiszállni
A gazdaságátadási megállapodással ezt a lehetőséget teremtenénk meg – mondta, felhívva a figyelmet, hogy ez egy teljesen új szerződéstípus és csak egy lehetőséget ad annak aki fel kíván hagyni tevékenységével. Négy szerződéstípust határoz meg ezen belül a jogszabály: adásvétel, ajándékozás, illetve a tartási és a járadék szerződést.
Annak érdekében, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat a családtagok kiegyenlíthessék, lehetőséget ad a tervezet arra, hogy a négy szerződéstípust a felek kiegészítsék a mező-, erdőgazdasági célú földek használatával. Azaz a felek megállapodása alapján a gazdaságátadó a mező és erdőgazdasági hasznosítású földek tulajdonjogát megtartja, és a gazdaságátadási szerződésben a jogszabályokban meghatározott leghosszabb időtartamra átengedje a gazdaságátvevőnek. A gazdaságátvevő így a gazdaságátadónak, annak halála esetén a földek tulajdonjogát megszerző örökösöknek biztosít egy folyamatos jövedelmet. Az egyes szerződéstípusok vegyesen is alkalmazhatóak annak érdekében, hogy a felek a saját élethelyzetükhöz igazítsák a szerződést.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő vagy ahhoz közeledő gazdaságátadó kötelezettségeiről is szót ejtett a miniszter. A gazdaságátadónak vállalnia kell, hogy a gazdaságátadási szerződésben meghatározott gazdaságban végzett tevékenységéhez képest új tevékenységet nem folytat, a gazdaság tulajdonjogának átruházása után pedig a gazdasághoz kapcsolódó tevékenységeit megszünteti. A gazdaságátadás célja ugyanis, hogy a gazdaságátadó befejezze tevékenységét, és ne kezdjen új mező- és erdőgazdasági tevékenységbe. Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény csak egy megoldást kínál a gazdaságok átadására, így más, a már ismert szerződésekkel is átadható a gazdaság, e kötelezettség nélkül.
A jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilép gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a gazdaságátvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a gazdaságátadót. Így a szerződés időtartama nem kezdődik újra, az elévülés nem szakad meg, egyéb határidők sem indulnak újra.
Pártreakciók
Fontos lépést jelent az agráriumban zajló megújulás terén a jogszabály – mondta felszólalásában Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka. A generációváltás problémájára reflektálva jelezte, azért van némi remény, mert például amikor meghirdetik a fiatal gazdák pályázatát, ott többszörös szokott lenni a túljelentkezés. Az ösztönzést a kormány több lépésben igyekszik megtenni – mutatott rá, emlékeztetve, hogy az idei évtől hatályos az az adózási jogszabály, amely EU-s összevetésben is kirívóan erős segítséget ad az őstermelőknek. Ehhez társul a most benyújtott javaslat, hiszen fontos lenne hogy jó érzéssel adhassák át egy fiatalabbnak az élet munkájával létrehozott teljes gazdasági egységet az idősebbek – mondta Font Sándor. kiemelten fontosnak tartotta, hogy csökken a bürokrácia és létrejön egy kvázi egyablakos rendszer. Kiemelte, 2023-ra lesz érvényes az unió által előírt új feltétel rendszer a gazdálkodók számára. Erre az időpontra egy gazdaságátadási rendszer és reményeink szerint egy fiatal gazda támogatási rendszer is életbe lép – fejezte be felszólalását Font Sándor.
Magyar Zoltán a Jobbik képviselőcsoport nevében sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy jó sok év eltelt anélkül, hogy ez a jogszabály a parlament elé került volna. Mint mondta, teljes mértékben egyetértenek a céllal, de nem értette miért a hatvan éves kor a határérték, ezt a határt szerinte fiatalabb korosztálynál is meghúzhatják. Emellett rávilágított arra a problémára is, hogy előfordulhat olyan helyzet, amikor a gazdaság egységét megőrizni akaró gazdálkodó nem feltétlenül idős, hanem olyan más élethelyzet következett be, amiért egyben adná tovább gazdaságát. A képviselő szerint ilyen esetben is meg kellene teremteni az átadás lehetőségét. A családon kívüli személynek történő átadás esetén a hétéves foglalkoztatási viszony megkövetelését pedig túlzónak értékelte.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka arról számolt be, hogy mennyire csökkent a gazdaságok száma az elmúlt években, majd a Nagy István által korábban ismert statisztikai adatok részletesebb felolvasásával folytatta. Véleménye szerint nem csak a fiatal-idős kérdéssel, hanem a férfi-nők arányával is foglalkozni kellene. Egy pár évvel ezelőtti felmérésre hivatkozva, azt mondta, hogy több mint négyszáz település szűnhet meg a következő években. A képviselő szerint a magas városi ingatlanárak tartja vidéken a fiatalokat. Nem elég a törvényeket alkotni, hanem olyan körülményeket is kell alkotni, hogy a fiatalok vidéken telepedjenek le és ott is maradjanak. Túlszabályozottnak nevezte a termőföld értékesítését, ám a jogszabályi könnyítéstől is óvót, mondván valóban félő, hogy teret nyerhet a spekuláció.
Varga Zoltán a DK vezérszónoka szerint a jogszabály nem fogja megoldani a problémát. Valamilyen okból arról beszélt, hogy az ágazatban dolgozó agrárkormányzat és a fideszes árnyékkormányzás káderhiánnyal küzd, és javasolta a kormánypártnál a generációváltást. Élelmiszerárakról, energiaválságról és üzemanyagárról is beszélt. Szerinte jó alap lehet a jövőre nézve a javaslat, ám jelen állapotában elfogadhatatlan. Rögzítette, hogy szerinte a kormány nem tudta véghez vinni a generációváltást, mint mondta a fiatal gazdálkodókat állami földdel kellett volna ellátni. A KSH adataival készült a DK-s képviselő is, ám mint mondta azokat már nem ismétli meg. A generációs megújulás szerinte nem csak abból kellene álljon, hogy az idős átadja a staféta botot a fiatalabbnak, hanem azt is tartalmaznia kellene, hogy minél több fiatal találja meg a helyét vidéken. A jogszabályban szerinte nem elfogadható a gazdaság átadó és átvevő személyek meghatározása. A maximális életkort ötven ében meghatározását kérte a hatvan év helyett. Úgy vélte, pontosítani kell, hogy mit jelent a munkavégzésre vonatkozó jogviszony a nem családtag esetén és több kisebb ellentmondásra is felhívta a figyelmet kérve azok kijavítását.
A törvény 2023 januárjában lépne hatályba, elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának „igen” szavazata szükséges.
A cikk felhasználási feltételeiről itt tájékozódhat.
