„A haszonélvezet még a tulajdonjognál is erősebb” – hangzik gyakran az érvelés, ami bizonyos szempontból még igaz is lehet. Így van ez a földek esetében is, ahol a haszonélvezet önálló földhasználati jogcímnek minősül, és az sem véletlen, hogy a haszonélvezet évtizedeken keresztül a zsebszerződések konstrukciójának egyik nélkülözhetetlen eleme volt. Ettől eltekintve, a magyar joggyakorlatban jellemzően a családon belüli földhasználat rendezésére hivatott a haszonélvezet jogintézménye, amit 2014 után már törvényi szinten mondtak ki.

Milyen jogok illetik meg a haszonélvezőt?

Adva van tehát egy terület, melynek a tulajdoni lapján – a tulajdonos(ok) felsorolásán túl – egy másik személy haszonélvezete van bejegyezve. A haszonélvezet egy erős dologi jogosultságnak minősül, hiszen haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvezőt minden olyan jogosultság megilleti, mint a tulajdonost, tehát a földet használhatja, hasznosíthatja és szedheti a hasznait (ezzel kizárva még a tulajdonos használatát is). Egyedül a rendelkezési jog nem illeti meg a haszonélvezőt, ami alatt azt kell érteni, hogy nem idegenítheti el az ingatlant és nem is terhelheti meg azt, hiszen az már a tulajdonos jogkörébe tartozik.

A haszonélvezeti jogot egyébként nem lehet átruházni, de a használatot és a hasznok szedésének jogát már átengedheti egy harmadik személynek. A használat átengedésébe viszont a tulajdonosnak is van beleszólása: ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását a haszonélvező csak akkor engedheti át, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező viszont ennek hiányában kvázi tulajdonosként jár el, szabadon bérbe adhatja a területet. Fontos, hogy a tulajdonosnak – amennyiben ő maga nem kívánja művelni a területet – elvileg nincs beleszólása a föld használatába, de a rendeltetésszerű használatot a haszonélvezet teljes időtartama alatt ellenőrizheti, még akkor is, ha a haszonélvező azt egy harmadik személynek átengedte.

A haszonélvezet létrejötte

A haszonélvezet három fő jogcímen jöhet létre:

• (1) a törvény erejénél fogva (például ilyen az özvegyi haszonélvezet),
• (2) végintézkedéssel vagy pedig
• (3) a felek közötti szerződéssel.

Termőföld esetén (a törvényes öröklés speciális eseteit kivéve) csak a tulajdonos közeli hozzátartozói válhatnak haszonélvezővé, és ők is legfeljebb csak 20 évre, nem mellesleg a haszonélvezet mértéke egyébként beleszámít a 300 hektáros tulajdoni maximumba is. Termőföldnél az is korlátozva van, hogy a haszonélvezet fenntartása esetén eladni csak közeli hozzátartozó javára lehet. Haszonélvezet egyébként tulajdoni hányadra is alapítható, önmagában tehát nem kizáró ok az osztatlan közös tulajdon. A haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapításához nem kell a földhivatal jóváhagyása és értelemszerűen az elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogok sem érvényesülnek. Érdekesség, hogy haszonélvezet nem csak ingatlanon állhat fenn, hanem például állatállományon, gazdasági felszerelésen is (ezt a jog egyébként rendhagyó haszonélvezetnek nevezi).

Hogyan szüntethető meg a haszonélvezet?

Talán a legfontosabb azzal kezdeni, hogy a tulajdonos személyének változása esetén (például a föld eladása vagy öröklése esetén) a haszonélvezet nem szűnik meg. Törlésre kerül viszont a haszonélvező halálakor és akkor is, ha arról a haszonélvező egyoldalúan lemond. Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a haszonélvezetet ajándékozási szerződéssel alapították, úgy az ajándékozó (jellemzően a tulajdonos) a későbbiek során visszavonhatja-e a haszonélvezetet? A válasz az, hogy nem, viszont megoldás lehet ilyen helyzetekben, ha az ajándékozás során a szerződésben meghatározzák azokat a visszavonási feltételeket, melyek bekövetkezése esetén azt az ajándékozó később akár egyoldalúan is megszüntetheti. Végül fontos megemlíteni a haszonélvezet megszűnésének azt a speciális esetét is, ami a zsebszerződések felszámolása érdekében került a törvénybe és amelyben jelentős változások történtek az elmúlt időszakban.

Haszonélvezeti jog: a zsebszerződések biztosítéka

Népszerű konstrukció volt az új Földforgalmi törvényt megelőző időkben, hogy a zsebszerződések biztosítékaként haszonélvezeti jogot jegyeztek be a földhivatalba, mindezt családon kívüli, sokszor külföldi személyek javára. Ezzel a kiskapuval elsősorban a szomszédos országok állampolgárai éltek, hiszen 2013 előtt a földvásárlás lehetősége számukra csak korlátozottan volt lehetséges. Majd következett 2014 és a jogalkotó radikális lépéssel kívánt elébe menni a zsebszerződések hatályba lépésének: egy törvénymódosítás alapján a „nem közeli hozzátartozók” között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog – mindenfajta kompenzáció nélkül – 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnt. A törléseket a zsebszerződések elleni küzdelem részeként hajtották végre, de az Európai Bíróság ezt később az uniós jogrenddel ellentétesnek nyilvánította. Az uniós bírósági döntések alapján Magyarország köteles biztosítani a 2014 óta törölt haszonélvezetek visszajegyzését, az Európai Bíróság szerint ezzel is orvosolva – a meggyőződésem szerint – rosszhiszemű ügyeskedők „jogsérelmét”. Egy nemrég benyújtott törvényjavaslat alapján azonban ne számítsunk nagy változásokra, hiszen ha a földterület tulajdonjogát időközben harmadik személy jóhiszeműen szerezte meg, úgy nincs helye a haszonélvezeti jog visszajegyzésének. Az pedig, hogy ki számít jóhiszeműnek, az ominózus bírósági döntés időpontja azaz 2018. március 6-a szolgál támpontul. Aki e dátum előtt szerezte meg a korábban haszonélvezettel terhelt föld tulajdonjogát, annak a törvényjavaslat alapján vélelmezni kell a jóhiszeműségét vagyis a haszonélvezeti jog visszajegyzésére az ő földje esetében nem kerülhet sor.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára