2016 tavaszán jelent meg a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztését támogató felhívás, amelyben az öntözéses beruházásokra közel 50 milliárd Ft keretösszeg áll rendelkezés. A kezdeményezés a szigorú bírság elkerülésén túl, az uniós források biztonságos lehívása, valamint a kötelezettségszegési eljárás elkerülése érdekében történt, hisz a legálissá vált agrár-kutak tulajdonosai már VP-és pályázatokon is indulhatnak.
A hatályos szabályozás szerint mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, melyet a jelenlegi törvénymódosító javaslat 2020. december 31-ig hosszabbít meg.
A jelenlegi módosítási javaslat azon túl hogy összhangban van a Víz Keretirányelv stratégia tervének 2021-ig elkészítendő felülvizsgálatával, valamint a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazatfejlesztési felhívásának 2020. augusztus 3-i utolsó benyújtási lehetőségével, ebben a formában már nem sért alkotmányos jogokat.
Minden vízilétesítmény megépítése és üzemeltetése engedélyhez kötött tevékenység. Az illetékes hatóság lehet a települési önkormányzat jegyzője, vagy a területileg illetékes – vízügyi hatósági jogkörrel rendelkező – megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szüksége solyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
 nem érint védett vízbázist,
 legfeljebb 500 m3/év a vízigény,
 kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,