Az ünnepségen mondott köszöntőjében Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke hangsúlyozta, hogy az idei összmagyar búzaösszeöntés helyszínéül azért választották Kárpátalját, mert jelenleg a kárpátaljai magyarok és köztük a gazdák szenvednek leginkább szükséget. „Azt szeretnénk, hogy a kárpátaljai magyar gazdák érezzék a kárpát-medencei gazdatársaik összefogásának az erejét, kell, hogy érezzék, nincsenek egyedül, összefogásukkal mögöttük állnak az anyaországi és külhoni magyar gazdák” – tette hozzá. Jakab István emlékeztetett arra, hogy a program jelmondata, a „15 millió búzaszem” a 15 millió magyart jelképezi, „s ennek a sokszorosítása esélyt teremt számunkra, hogy – a hagyományokon, az összefogáson túl – a hitből fakadó erőnk által képesek legyünk gazdaságilag is segíteni egymást„. Jelezte, hogy a mezőgecsei búzaösszeöntés ünnepén képviseltetették magukat a Partiumból, Erdélyből, Felvidékről, Muraközből, Vajdaságból és számos magyarországi megyéből érkezett gazdák, akik jelenlétükkel is az együvé tartozás érzését erősítették.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke beszédében kiemelte, hogy a Magyarok Kenyere program az elmúlt években nagyon intenzív fejlődésen ment át, Kárpát-medence-szerte egyre több gazdálkodó érzi azt, hogy részt kell vállalnia a kezdeményezésben. „A búzaösszeöntés jelképes aktusa nagyon sok ember tevékenységét és akaratát fejezi ki, jelezve, hogy a program nemcsak szavak szintjén él, hanem cselekvésben nyilvánul meg” – fűzte hozzá. A köztestület vezetője emlékeztetett arra, hogy a NAK megalakulásától kezdve felkarolta a programot, aminek köszönhetően évről évre emelkedik az összegyűjtött búza mennyisége és a programhoz csatlakozott gazdák száma, így az idei terményadomány nagysága várhatóan meg fogja haladni a tavalyit.
Hidi László, a kárpátaljai gyűjtést szervező Pro Agricultura Carpathica Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy a Magyarok Kenyere program keretében Kárpátalján idén ötödik alkalommal gyűjtöttek búzát, amelynek eredményeként a megye valamennyi magyarlakta településéről 1400 gazda a múlt évi 80 tonna után 103 tonna terményt adott össze. Elmondta, hogy a Fehér- és Fekete-Tisza forrásából vették a vizet, amellyel a Magyarok Kenyerét fogják dagasztani. Jelezte, hogy a gyűjtésből Kárpátalján maradó búzát az ukrán állam által nem támogatott egyházi fenntartású magyar oktatási és gyermekintézményeknek adományozzák.
Aratókoszorú a bazilikában
Kárpátalja után a budapesti Szent István Bazilika volt a következő jeles esemény helyszíne augusztus 6-án, hétfőn: itt Jakab István ünnepélyes keretek között átadta Snell György püspöknek, a Szent István Bazilika plébánosának, a Szent Jobb őrének a program keretében elkészült, a 19 magyarországi megyéből és a határon túli magyarlakta területekről származó búzakalászokból font – több mint két méter magas – aratókoszorút. A program szimbólumát adó koszorú elkészítésének ötletével a szervezők keresték meg a zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár vezetőjét, Tüskés Tündét, aki három munkatársával együtt örömmel vállalta ezt el. A készítési technikáját tekintve erdélyi tradíciókat alkalmaztak. Ám míg az ottani aratókoszorúk önálló egységűek, a Magyarok Kenyere program számára elkészített alkotás dupla koszorú. Ennek külső része az egykori Nagy-Magyarországot jelképezi, amely mintegy óvó-védőként átfogja a jelenlegi anyaországot jelképező belső részt – ezáltal a dupla koszorú az összefogást és az összetartozást is szimbolizálja.
