Megelőzve a harmadik országokban fenyegető éhínséget, az Európai Unió 2022-ben az ukrán élelmiszeripari termékek importkorlátozását teljes mértékben feloldotta. A következmények sajnos mára már jól ismertek: ahelyett, hogy az ukrán gabonát az afrikai térségekbe szállították volna, ennek jelentős része a kelet-közép-európai térségben maradt. Hazánkba például több mint 50-szer nagyobb mennyiség érkezett az ukrán gabonából a háború előtthöz képest, és óriási dömping indult meg például a baromfi vagy a méz esetében is. Ezek az események ráirányították az európai polgárok figyelmét is az ukrán mezőgazdasági ágazatra, köztudottá téve, hogy annak döntő többségét a nyugati hátterű cégek adják. Az Ukrajnában működő cégek helyzetbe hozása érdekében az ukrán földtörvény 2024-től újabb szakaszába lépett, megengedve mostantól a nagy agrárcégek földtulajdonhoz jutását is.

Mennyi termőföld van Ukrajnában?

Ukrajnában 41 millió hektár termőföld van, sokszorosan több mint Magyarországon (nálunk 5 millió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt), sőt ez a szám összeurópai összehasonlításban is kimagasló:

Ukrajna egymagában akkora területtel rendelkezik, mint a teljes Európai Unió összes termőföldjeinek közel 30 százaléka. Ez az óriási terület egyúttal kiváló talajadottságokkal is párosul, hiszen jelentős részben úgynevezett csernozjom talajon, magyarul feketeföldön zajlik a termelés, amely nagy százalékban tartalmaz humuszt, foszforsavat, foszfort és ammóniát.

Nem véletlen, hogy néhány évvel ezelőttig szigorú szabályokkal tiltották meg a földek eladását, melynek stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy ez a terület 400 millió ember élelmiszerellátását képes biztosítani. A Majdan téri forradalom után azonban teljes irányváltás következett be az ottani birtokpolitikában is, megnyitva az utat a külföldi cégek terjeszkedése előtt.

Véget ért a földvásárlási moratórium

A Szovjetunió 1991-es megszűnése előtt minden föld állami tulajdonban volt, azonban a ’90-es években nagyfokú privatizáció kezdődött meg Ukrajnában is, hozzájárulva egy új oligarcha réteg kialakulásához. Ennek megállítására az ezredfordulót követően földvásárlási moratóriumot vezettek be, a földforgalmat teljes egészében a bérlet irányába mozdítva el. A Majdan téri forradalom után 2014-ben immáron jelentős nyugati hitelekkel támogatták meg Ukrajnát, aminek azonban komoly ára volt: az IMF és a Világbank kölcsönei fejében Ukrajnának meg kellett nyitnia termőföldpiacát is. A szabadpiaci nyitás azonban csak vontatottan haladt előre, ezért a nyugati bankok felszólítására létrehoztak egy munkacsoportot (melynek a Világbank kollégái is tagjai voltak), amely az új földtörvény kidolgozásával lett megbízva.

A széleskörű társadalmi tiltakozások ellenére 2020-ban tehát elfogadták azt a törvényt, amely több lépésben haladva, de lehetővé teszi az ukrán földpiac teljes megnyitását.

Ki és mennyi földet vehet most Ukrajnában?

Az ukrán földtörvény első üteme 2021 júliusában lépett hatályba. Ez ukrán állampolgároknak, maximum 100 hektárig tette lehetővé a földvásárlást. Az azóta eltelt időben viszonylag csekély forgalom mellett nagyságrendileg 300 000 hektár termőföld cserélt gazdát. A folyamat mostantól azonban egész biztosan felgyorsul, hiszen 2024. január 1-jén hatályba lépett a moratórium feloldásának második üteme és most már a jogi személyek előtt is megnyílik a földvásárlás lehetősége. A tulajdonszerzési maximum jelenleg 10 000 hektár, az viszont erősen kétséges, hogy ez a gyakorlatban mennyire jelent majd valódi korlátot, hiszen ez a méret leányvállalatok, cégcsoportok beiktatásával már sokszorosan meghaladható. Mindenesetre az egyik legnagyobb agrárcég, a Kernel már most bejelentette, hogy újabb 200 000 hektárral kívánja növelni az általa művelt területek arányát.

Milyen cégeknek jelenthet ez óriási lehetőséget?

A 10 legnagyobb mezőgazdasági cég Ukrajnában a következő:

1) Kernel Holding S.A. (582 000 hektáron gazdálkodik) cégbejegyzés helye: Luxembourg

2) UkrLandFarming (403 000 hektár): Ciprus

3) MHP S.E. (360 000 hektár): Ciprus

4) TNA Corporate Solutions LLC (295 000 hektár): USA

5) NCH Capital (290 000 hektár): USA

6) Astarta Holding N.V. (264 000 hektár): Hollandia

7) Industrial Milk Company (IMC) S.A. (218 000 hektár): Luxembourg

8) PIF Saudi (228 000 hektár): Szaúd-Arábia

9) Agroton Public Limited (120 000 hektár): Ciprus

10) Nibulon (82 000 hektár): Ukrajna.

 

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára