Ennek egyik hosszú távú hatása az áremelkedés. A tea esetében az alábbi ábrán ez jól nyomon követhető. (Az adatok indiai rúpiában (INR) kilogrammonként értendők.) A tea ára 46 százalékkal nőtt 2024 eleje óta. Történelmileg a tea 2020 szeptemberében elérte minden idők legmagasabb értékét, 263 INR/kilogrammot. A mostani kilátások – még az idén – ezt meghaladó szintre való emelkedést sejtetnek.

De miért is?

(1) Első helyen az egyre szélsőségesebbé váló időjárás áll. Ilyenek a nem szezonális esőzések, árvizek, aszályok, hőhullámok és fagyok. Lényegében, mind a magas, mind az alacsony csapadékmennyiség okán a betakarítás óriási károkat szenvedhet. A teaültetvények vízigénye általában kizárólag az esővíztől függ, az öntözés nem jellemző. A fagy jellemzően Kína és Ruanda egyes részein károsít. Az aszály India és Kína teaültetvényeit károsítja leginkább. Nem csak vízhiányt jelent, hanem port is, ami minőségromláshoz vezet, de a magasabb hőmérséklet több kártevőt is jelent.

Az összes szélsőséges időjárási tényező megváltoztathatja a tealevelek kémiai összetételét, így az ízüket. Az italpiacon ez igen veszélyes pozícióromlást okozhat. Összeségében, a globális felmelegedés megnehezíti és drágítja a minőséi teák termesztését. A termelés minősége és mennyisége egyaránt csökkenni fog (vagy legalábbis kiszámíthatatlanná válik), és a kereslet-kínálati görbének köszönhetően ez magasabb teaárakat jelent a fogyasztók számára.

A mostani aggodalmak leginkább India terméskieséseire alapozódnak, amit hőhullámok és áradások egyaránt okoznak. Idén májusban az indiai teatermelés 90,92 millió kilogrammra esett vissza a 2023. májusi 130,56 millió killgrammról. Ez volt a legalacsonyabb májusi adat az országban több mint 10 éve.

(2) Az indiai kormány döntése, hogy betiltja 20 növényvédő szer használatát, szintén nagyban hozzájárul a teaárak emelkedéséhez, mivel számos vásárló ismét indiai teát vásárol. Korábban több ország elutasította az indiai tea exportját, mivel egyes fajtákban nagy mennyiségű peszticidet használtak. Most ezek visszatértek, növelve a keresletet, miközben a szerkivonások terheivel a termelők nehezen birkóznak meg.

A tudomány nyilván dolgozik a teatermelés stabilabbá tételén. A lehetséges lépések egyike az integrált gyomirtás herbicidmentes módszerekkel, például talajtakaróval, takarónövényekkel és vetésforgóval, a talaj tápanyagainak feltöltése érdekében. Hosszú távon ez jobb szárazságállósághoz, jobb talajegészséghez, magasabb terméshozamhoz és pénzügyi megtakarításokhoz vezethet, mivel kevesebb műtrágyára és gyomirtó szerre van szükség.

A teaminőség védelmének másik módja a vadon élő teanövények és az agrárerdők megőrzése. Az agrárerdészet olyan földgazdálkodási technika, amely alapvetően egyesíti a fákat a mezőgazdasági növényekkel ugyanazon a földterületen, így a növények vadon termő és így ökológiailag diverzifikáltabb területen nőnek. A teaültetvények, amelyeket monokultúrákként, azaz egyetlen terményként termesztenek egy mezőgazdasági földterületen, általában érzékenyebbek a változó időjárási eseményekre. Az agrárerdők jobban fel vannak szerelve a kártevők és az egyenetlen csapadékminták kezelésére is.

Teapiaci anzix

A víz után a tea a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon. A FAO szerint 2022-ben mintegy 6,7 millió tonna teát termeltek világszerte.

A teafogyasztás Kr. E. 1500 óta létezik. Gyógyászati italként származik Kína Yunnan tartományából, más néven a tea szülőhelyéről.

Jelenleg Kína, India, Srí Lanka és Kenya a világ legnagyobb teatermelő nemzetei, amelyek a világ kínálatának mintegy 75 százalékát teszik ki. A nagy exportőrök listája ennél színesebb:

• A teacserjének csúcsos, piramishoz hasonló koronája van. Vadon több méteresre is megnő, a teakertekben azonban egy-másfél méteresre metszik. A koronája ekkor gömb alakban szétterül – így könnyebb szüretelni. A cserje kifejlett levele kemény, fényes, sötétzöld színű.
• A leveleket a növény 3 éves korától 15 éves koráig szüretelik, tavasztól nyár végéig. A szüretelők már szedés közben osztályozzák a leveleket, és a különböző minőségűeket külön gyűjtik.
• A tea négy fő fajtáját a feldolgozásuk módja szerint csoportosítjuk. A teacserje levelei leszedés után hamarosan barnulni és oxidálódni kezdenek, ha nem szárítják meg őket gyorsan. Az oxidációt egy előre meghatározott ponton megállítják úgy, hogy hevítéssel eltávolítják a levelekből a nedvességet. A fehér tea fiatal levelekből készül, oxidálódás nélkül. A zöld tea a levelek minimális oxidációja során keletkezik. Az oolong (vörös) tea készítésekor az oxidációt a folyamat közepén megállítják, míg a fekete tea esetében az megszakítás nélkül lezajlik.
• Az egészségesebb és környezetbarátabb lehetőségek keresése jelentős változást idéz elő a fogyasztói preferenciákban. A jó hír az egész iparág számára az, hogy a teafogyasztás továbbra is töretlenül szárnyal, különösen a bioteáé.
• Szemben a kávé mintegy 3 kilogrammjával, Magyarországon teából mindössze 100 gramm körüli az egy főre jutó fogyasztás évente.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ, -Elemzés