Kétkedéssel fogadják világszerte az elemzők azt a hírt, hogy aszály és járvány ide vagy oda, Kínában rekordot döntött 2022-ben a gabonatermés. A kínai Földművelésügyi és Vidékügyi Minisztérium múlt szerdai sajtótájékoztatóján 686,53 millió tonnás termésről számoltak be, ami 3,68 millió tonnával több, mint az előző évi. A hivatalos kínai adatok a 31 tartományból 23-ban számoltak be a gabonatermelés növekedéséről. A búzatermést közel 138 millió tonnára tették.

Pedig nagyon nem mindegy, hogy a világ legnagyobb piacainak egyike mennyire megbízható termelési adatot tesz közzé. Ráadásul, a világ gabonakészleteinek is kimagasló része van kínai raktárakban. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy Ukrajna és Oroszország statisztikai adataiban is sok a bizonytalanság, már kijelenthetjük, hogy

a világ gabonapiacain elég nagy a spekulációs mozgástér.

A tőzsdei árakat mozgató fokozott érzelmi töltés – amiből az elmúlt két évben nagy adagot kaptunk mindannyian – jó táptalajt talál a készletek nehéz kiszámíthatóságában. Az időjárási szélsőségekkel együtt nem csodálkozhatunk azon, hogy az USDA igazodási pontnak számító előrejelzései hónapról-hónapra jelentős változásokat mutatnak. Külön fejezet bennük az előző havi adatoktól való eltérés magyarázata.

Tavaly Kínában is rekordmeleg volt, 1961 óta ez volt a legmelegebb nyaruk. Sok folyó száradt ki, ami fokozta az aszály hatásait. Azt pedig mindannyian tudjuk, milyen következményekkel szembesültünk ezek miatt Európában.

A Kínai Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben az ország teljes termőterülete 0,6 százalékkal 118,3 millió hektárra nőtt, míg a gabonatermelés 0,5 százalékkal 686,53 millió tonnára bővült. Ebből mintegy 633 millió tonna rizs, búza, kukorica, cirok és egyéb gabonanövény volt. Ez a szám 490 ezer tonnával több, mint egy évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy a teljes termőterületük 0,9 százalékkal 99,2 millió hektárra csökkent. A különbség azt jelenti, hogy a gabonafélék hektáronkénti hozama az egy évvel ezelőttihez képest 1 százalékkal, 6,3 tonnára emelkedett. Pedig e mögött az is ott van, hogy kevesebb kukoricát, de több szóját vetettek.

A hivatal szerint az ország élelmezésbiztonsági küszöbértéke 650 millió tonna gabona. Ezt így már a nyolcadik egymást követő éveben sikerül jelentősen meghaladniuk. Ennek ellenére jelentős importot is bonyolítanak. Kína ebben a gazdasági évben 9,5 millió tonna búzát importál – körülbelül annyit, mint tavaly – kukoricából pedig legalább 18 millió tonnát, ami 4 millió tonnával kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Körülbelül 5,2 millió tonna rizst is importálni kívánnak, ami szinte megegyezik a korábbi adattal.

Az amúgy is központilag magasan tartott minimális piaci árak mellett a hatóságok 40 milliárd jüan (5,7 milliárd dollár) támogatással próbálták arra sarkallni a gazdákat, hogy ne hagyjanak fel a rizs, a búza és más kevésbé jövedelmező növények termesztésével. A fiatalabb gazdálkodók elvándorlása következtében ugyanis a vidéki területeken nagy mezőgazdasági terület maradt megműveletlen. Ennek hatását mérsékli, hogy egyre több mezőgazdasági szolgáltató vállalkozás jön létre, amelyek bérművelés útján hasznosítják azok földjeit, akik nem akarják, vagy tudják művelni területüket. Ez egyben a modernizáció gyorsulásával is jár.

 

A kínai és az orosz rekordtermés nyomás alá helyezte a világpiaci árakat. De Ukrajna is igyekszik mihamarabb kinyomni exportálható tételeit, mivel a fekete-tengeri folyósóról szóló megállapodás akár márciusban, de legkésőbb májusban lejárhat.

 

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Kompetencia Központ