Az idei brazil kukoricatermés várhatóan 113 millió tonnára csökken a csalódást keltő első termésmennyiségek miatt. Ennek következtében a kukoricaexport is várhatóan csökkenni fog és tovább nőnek az árak – derül ki az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) jelentéséből. A brazil búzatermelés ugyanakkor közel másfél millió tonnányi pluszt produkál majd az előző szezonhoz képest a bevetetett terület növekedésének köszönhetően.
Brazíliában a kukoricát szinte egész évben termesztik, és az ország nagy méretére való tekintettel és földrajzi változatossága miatt a kukoricát három különböző időszakban is vetik és betakarítják. Így, a terméshozamok helyenként és évszakonként is változnak. A teljes idei szezonra vonatkozó előrejelzés szerinti kukoricahozam 5,38 tonna/hektár, figyelembe véve az első szezonbeli termést, de a megfelelő technológiai beruházásokat és a második és harmadik szezonra vonatkozó átlagos időjárási viszonyokat is. Az optimistább előrejelzés megvalósulása új kukoricahozam-rekordot jelentene Brazília számára.
Az alacsony kukoricatermés várhatóan megdobja majd az amúgy is magas kukoricaárakat és arra ösztönzi a termelőket, hogy a második termés során nagyobb területet vessenek be. Az ország egyes területeit érő esőhiány jelentős mértékben befolyásolta a termést.
A brazil kukorica készletek már a 2019/20-as szezon végére kimerültek, 5,8 millió tonnára, a 2020/21-es szezonra pedig várhatóan mindössze 4,5 millió tonnára fognak csökkenni. Ennyire legutóbb 2011/12-ben apadtak a brazil kukorica tartalékok. A kimerülő hazai készletek, a baromfi-, állattenyésztési és etanol-ipar nagy kereslete miatt a brazil kukoricából nagyon kevés kerülhet exportra, azonban ez várhatóan élénkülni fog 2021/22 második félévében, amikor a második szezon betakarítása megkezdődik.
Bár a brazil kukoricaimport 2021/22-ben mérséklődik majd, továbbra is az átlagos szintek felett marad, ami főként a Mercosur kereskedelmi blokkból származik majd. A 2021/22-es gazdasági évre vonatkozóan 2,5 millió tonnás kukorica behozatallal számolhatunk. A Brazíliába irányuló kukorica importszállítmányokat Argentína és Paraguay uralja, mindegyikük a behozatal nagyjából felét teszi ki idén.
Rekord búzatermés ellenére rekord ár
A 2021/22-es gazdasági év tekintetében a brazil búza vetésterülete 2,7 millió hektár körül alakul, míg a termelés 7,7 millió tonnás lesz az előrejelzések szerint, ami a jelenlegi szezonhoz képest több mint 1,4 millió tonnás növekedés a bevetett terület várható bővülésének köszönhetően. A hosszan tartó aszályos időszakok és az ország déli részén előforduló fagyok ellenére a 2021/22-es év termése várhatóan
A búza ára Brazíliában tavaly decemberben minden idők megmagasabbja volt, és nincs arra utaló jel, hogy 2022-ben csökkenni fog. A 2021-es év zárásaként a búza havi átlagára Paranában elérte az 1 671 BRL (közel 98 ezer forint) tonnánkénti árat, ami több mint 27 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjához képest.
Brazília búzaimportja ismét fellendül az elmúlt két szezonban regisztrált alacsony mennyiségek után, de a változatos vásárlói bázis miatt a búzaexport továbbra is magas marad. Az importált búza jellemzően a brazil belföldi fogyasztás több mint felét teszi ki, ami miatt Brazília a világ öt legnagyobb búzaimportőre közé tartozik.
Nem örülnek a rizstermelők
a 2021/22-es szezonban 7,9 millió tonnás rizstermelés várható, ami 100 000 tonnával kevesebb a jelenlegi szezon rekordterméséhez képest. A rekordmagas belföldi rizsárak ellenére a rizs vetésterületének bővülését továbbra is korlátozza a kukorica és a szójabab által támasztott verseny.
A 2021/22-es év exportja 1 millió tonna hántolt rizs-egyenértékben kifejezett rizs lesz. A brazil rizsexport a jelenlegi szezonban messze elmaradt a 2019/20-as évjáratban tapasztalt rekordszintektől, és még az ötéves átlagtól is. Bár a brazil rizs árai a brazil valuta leértékelődése miatt világszerte nagyon versenyképesek, a magas tengeri szállítási díjak és a hajókért folyó verseny miatt csökkent a rizskivitel.
Bár Brazília rizsimportja erősen indult a 2020/21-es szezon kezdetén, a harmadik negyedévre a behozatali trend teljesen megfordult. Az alacsonyabb export és a belföldi kereslet csökkenése együttesen azt eredményezte, hogy a hazai piacon nagyobb készletek állnak rendelkezésre. Emellett, az importkereslet a hazai valuta tartós gyengesége miatt is csökkent.
