Lengyelország a rituálisan levágott állatokból származó halal és kóser húsok nagy felvevőpiacára szállítja húsexportjának jókora részét – tudósít a Euro Meat News. E húsok és húskészítmények tették ki az ország 2019-es, 1,5 millió eurós húsexportját, tavaly előtt pedig már az 5 milliárd euró értékben exportált húsnak volt szintén harmada a halal és kóser hús. A baromfiágazatban pedig még nagyobb ez az arány; az export közel fele származik rituálisan levágott állatokból. Az állatjogi szabályok szigorodásával azonban gyorsan megszűnhet ez az előny.

Lengyelország, mint az Európai Unió egyik legnagyobb marhahústermelője, nemcsak az európai fogyasztók igényeit elégíti ki, akiknek a vallási követelményeknek megfelelően levágott marhahúsra van szükségük, hanem az Európán kívüli fogyasztóknak is

– mondta Jacek Zarzeck, a Lengyel Marhahústenyésztők és -termelők Szövetségének (PZPBM) elnöke a Notes from Polandnak. A szövetség elnöke azt is megosztotta, hogy a lengyel, rituálisan levágott hús eddigi fő exportcélpontjai Németország, Franciaország, Spanyolország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Izrael voltak.

Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik azonban az Egyesült Arab Emírségekből is. A lengyel halal és kóser húsexportőrök számára a legnagyobb piacok eddig Törökország, Bosznia-Hercegovina és Izrael voltak. A Halal Verif egyesület, a halal címkéket kiadó francia civil szervezet által kiadott előrejelzés szerint pedig

Az állatjogi szabályok azonban keresztül húzhatják a várakozásokat. Ugyanis sor kerülhet a rituális vágás betiltására, amely nem engedi az állatok vágás előtti elkábítását. Tehát kábítás nélkül, a torok elvágásával vérzik el az állat – ez a gyakorlat a kritikusok szerint kegyetlen. A kérdést a lengyel politikai szereplők már közel 10 éve tárgyalják.

A kóser és halal vágás között egyébként van különbség. A kóser vágás mindenféle bódítást vagy kábítást elutasít. A halal módszer azonban azt köti ki, hogy a kábításnak visszafordíthatónak kell lennie, tehát a műveletet követően a vérkeringésnek épen kell maradnia – olvashatjuk Berényi Mátyás állatorvos doktori disszertációjában.

A tiltás feltételezhetően előnyhöz juttatja a nagy mezőgazdasági vállalatokat, melynek nem jelent majd olyan nagy érvágást a változó szabályozásokhoz való alkalmazkodás.

A legtöbb EU-tagállam általában engedélyezi a szabályozás alóli kivételt vallási okok miatt, de számos ország, köztük Dánia, Belgium, Svédország és Szlovénia sem teszi ezt lehetővé.