A FruitVeB honlapján megjelent összefoglaló szerint a kifejezetten kedvezőtlen tavalyi értékesítési eredmények, a megnövekedett inputanyagárak és az egyre dráguló, nehezen elérhető munkaerő miatt Görögország minden főbb termesztőkörzetében csökkent a dinnye termőterülete. Thesszália régióban a gazdák jelentős része fel is hagyott a dinnye termesztésével és más, a nemzetközi piacokon jobban fizető kultúrákra, például gyapotra tértek át.
Cipruson Protarasz és Paralimni környékén a korai görögdinnye hozamok lényegesen elmaradtak a szokásostól, és a hamarosan megkezdődő turistaszezon miatt a kereskedők beszállítókat keresnek. Itt kell megjegyezni, hogy Cipruson a görögdinnye termesztése csökkent a sziget azon területein, ahol a turizmus gyors fejlődése tapasztalható, mivel a mezőgazdasági területeket szálláshelyekké és vendéglátó egységekké alakítják át. Ráadásul a munkaerőhiány miatt több termelő is úgy döntött, hogy csökkenti területét. Görögországban az agráriumban olyan szintű a munkaerőhiány, hogy a szakminisztérium külön engedélyezte az országban illegálisan, vízum nélkül tartózkodó személyeknek, hogy mezőgazdasági munkára jelentkezhessenek be, és később szerezzék meg a szükséges iratokat.
Idén a Varela görögdinnye hektárszámának további csökkenését regisztrálták, így a becslések szerint a termelésnek már csak nagyjából 15 százalékát teszi ki.
míg a görögök inkább a gömbölyű fajták felé fordultak, mivel ezeket könnyebb eladni Közép-Európában és a Balkánon.
Az egyik fő termesztőkörzetben, a Nyugat-Görögországi régióban található Ilia (Elis) tartományban a korai dinnyére specializálódott a termelők egy jelentős része, de az idei hajtatott görögdinnye keresletének alakulása és az árak is elmaradtak a várakozásoktól. Iliában az első görögdinnyéket április 20-a körül kezdték szedni az üvegházakban, és május harmadik hetéig az üvegházak termőképessége 3-5 tonna volt hektáronként. A szabadföldi termés betakarítása május negyedik hetében kezdődött, alacsony terméshozam mellett, ami júniusban folyamatosan növekedni fog, míg a szezon vége általában augusztusban jön el.
Az üvegházi termelést szinte csak a gömbölyű fajtákkal végezték, de a szabadföldi betakarítás kezdetével most már a hosszúkás fajták is piacra kerültek. (A mini görögdinnyék Ilia termelésének egytizedét sem teszik ki).
Az Ilia és Trikala tartományoktól származó szabadföldi dinnye június közepétől kezdi elárasztani a piacokat, a kereskedők ettől az időszaktól kezdve alacsonyabb árakra számítanak.
Iliában is kevesebb dinnyét termesztenek idén (mind az üvegházakban, mind a szabadföldi termesztésben) itt a helyi termelők becslése szerint a tavalyi évhez képest összesen 15-20 százalékkal csökkent a terület.
Északabbra, Trikalában a dinnyetermesztés idén várhatóan mind a tavalyihoz, mind az előző évhez képest csökken, azaz várhatóan 200 hektár alá esik. A termelők itt is a Galia típusú dinnyét választják dominánsan, amely a telepítések 80 százalékát teszi ki.
Ami a fenti régiókból származó dinnye eddigi kereskedelmét illeti, a kereskedők „nagyon lanyhának” érzik a hazai és a balkáni piacról, főleg Bulgáriából és Romániából érkező keresletet. Érdekes azonban, hogy a termelői árakban elég nagy különbségek fedezhetők fel. Május utolsó hetében a messiniai termelők a hajtatott dinnyét még kilónként 0,60-0,80 euró közötti sávban tudták eladni, míg Krétán az árak 0,50-0,70 euró között mozogtak. Ezzel szemben Trikalában a kis mennyiségű hajtatott termék ára meghaladta az egy eurót. Két ellentétes hatás birkózik most egymással a görög piacon: egyrészt a június közepével érkező nagy tömegű szabadföldi áru lefelé nyomná az árakat, másrészt viszont az eleve kisebb termés, illetve a koronavírusos évek után végre meginduló turistaáradat miatti keresletnövekedés jó termelői árakat eredményezhet az idén.
