Kínában a kukorica és a búza belföldi ára magas, míg a rizs a minimális felvásárlási ár alá esett. Elemzők szerint az emelkedő élelmiszerárak fokozzák az inflációs aggodalmakat az országban és ez még nagyobb gazdasági nyomást jelent az embereknek – írja a South China Morning Post. Az állami média szerint Kínának fokoznia kell a mezőgazdasági támogatások mértékét, figyelemmel kell kísérnie a globális gabonaárakat, mindezeken felül pedig diverzifikálnia szükséges az importot az élelmezésbiztonság fenntartása érdekében.
Kína a gabonaárak stabilizálásának kérdésében nyomás alatt áll, több támogatást kell nyújtania a hazai és a nemzetközi piacokon tapasztalható áringadozások ellensúlyozására – közölte a kínai állami média, az Economic Daily, az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos legutóbbi figyelmeztetésében. A kukorica- és búzaárak megugrását több tényező együttesen okozta, többek között a takarmányok iránti szűkös kínálat és kereslet, az élelmiszerárak nemzetközi árának erőteljes emelkedése, valamint a mezőgazdasági termékek, például a műtrágyák növekvő költségei. A rizs alacsony ára pedig a túlkínálat és a magas rizskészletek következménye.
Az élelmiszerkosár többi része, köztük a sertéshús és a zöldségek ára is emelkedett, valamint a szokásos napi cikkek széles skálája lett drágább a magas energia- és nyersanyagárak miatt – mondta Even Pay, a pekingi székhelyű Trivium China tanácsadó cég mezőgazdasági elemzője. Ebben a helyzetben szükséges a szakpolitikai támogatás fokozása, a nagy hozamú megyék jutalmazásának növelése, a mezőgazdasági támogatások erősítése, valamint a helyi önkormányzatok és a gazdák lelkesedésének fenntartása – áll az Economic Daily kommentárjában, ahol azt is kihangsúlyozták, hogy
Kínának emellett ébernek kell maradnia az emelkedő globális gabonaárakkal szemben, és diverzifikálnia kell gabonaimport-forrásait, hogy jobban megbirkózzon a globális élelmiszer-ellátási lánc megszakadásai által okozott nehézségekkel.
Tavaly óta a kukorica helyettesítésére búzát és rizst használnak az állatok takarmányozására a kínai gazdák, de ez hosszú távon nem fenntartható. November elején az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint
Az árak októberben már a harmadik egymást követő hónapban emelkedtek az erős kereslet és az alacsony termés miatt. A FAO élelmiszerár-indexe, amely havonta követi nyomon az árváltozásokat, egy sor élelmiszeripari árucikk esetében az elmúlt évben több mint 30 százalékkal ugrott meg.
Kína a kukorica, a gyapot, a szójabab és a cukor behozatalára támaszkodik. Tavaly rekordmagas, 11 millió tonna kukoricát importált az ország, míg a főként Egyesült Államokból, Brazíliából és Argentínából származó szójabab-behozatal 13 százalékkal, közel 100 millió tonnára ugrott az előző évhez képest – derült ki a vámadatokból.
A helyi önkormányzatoknak stabilizálniuk kell a búza termőterületét, a kormánynak pedig figyelemmel kell kísérnie a szójabab növekvő árát, amelynek Kína továbbra is jelentős importőre. Bár Kína mezőgazdasági termékekkel való ellátását gyakran befolyásolja a geopolitika – például az USA-val, Kanadával és Ausztráliával fennálló feszültségek is.
