Az USDA januári gabonapiaci jelentésében tovább emelte a 2023/24-es búzapiaci termelési szintre vonatkozó várakozását, de ez még mindig alatta marad némileg az előző szezon világcsúcsától. Eközben a felhasználás folytatva emelkedését, és immár felette van a termésnek. A készletek tehát csökkenni fognak. Erre 2015/16 óta nem volt példa. a különbségek 10 millió tonnás tételek, ami közel 800 millió tonnás világpiaci termelési és felhasználási viszonyok között nem túlik jelentősnek. Ezért lehet az, hogy a piacin lakonikusan fogadták a hírt.

A búzapiac tehát folytatja oldalazását. Nem úgy a kukoricáé, amely a növekvő termelésre áreséssel reagált. Ott ugyanis a termés egyre jobban meghaladja a felhasználási igények szintjét, a készletek növekszenek.

Orosz offenzíva a búzapiacon

Maradva a búzánál, a termelés növekedéséről szóló várakozásokat leginkább Oroszország kibocsátására alapozza az USDA, de Ukrajnában és Szaúd-Arábiában is több termést várnak, mint egy hónappal korábban. A dolog érdekessége, hogy annak ellenére, hogy ebben a hónapban felfelé módosították az exportot Ausztráliából, Kanadából, Oroszországból és Ukrajnából, a globális kereskedelem továbbra is elmarad a tavalyi rekordtól. A kivétel Oroszország, amely kifejezett offenzívában van a globális búzapiacon (is).

Az elmúlt 20 év a búzapiacon Oroszország előretöréséről szólt. Emlékeztetőül: arról az országról van szó, amelyik a 1999/2000-es szezonban még nettó importőr volt. Aztán az EU tiltásaira reagálva elkezdte felépíteni agrárgazdaságát, és immár negyedik éve a világ legnagyobb búzaexportőre. Eközben sorra körözte le a nagy világpiaci szereplőket: az Európai Uniót, Kanadát, az Egyesült Államokat, Ausztráliát és Argentínát. A 2023/24-es szezonban Oroszország új globális exportrekordot fog elérni, várhatóan 51 millió tonnát. Ez 3,5 millió tonnával több, mint az előző évben.

E sikereket a nyugati országokban való terjeszkedéssel éri el. Az orosz kikötőktől a nyugati félteke piacaiig tartó távolság a többi versenytárshoz képest rövidebb. Az orosz exportárak felülmúlták ezen exportőrök fuvarozási előnyét. Oroszország egyik új piaca Brazília. Történelmileg Brazília importja elsősorban Argentínából származik a közelség és preferenciális piacra jutás – Mercosur-tagság – miatt. Brazília azonban már több búzát importál Oroszországból, mint Argentínából. A 2023/24-es kereskedelmi évben az orosz termés újra emelkedik, míg Argentínában – az aszály miatt – alacsonyak a készletek.

A másik olyan piac, ahol Oroszország növelte piaci részesedését, Mexikó. Oroszország 2022/23-ban visszatért a mexikói piacra, és mindjárt 600 tonnát exportált. Onnan az Egyesült Államokat szorítja ki nagy ütemben.

Ukrajna az EU gabonapiacán erősít

Ha Oroszország, akkor Ukrajna is szót érdemel. Ukrajna búzaexportja is nőtt az Európai Unióval folytatott kereskedelem bővülése miatt, de ez még mindig 22 százalékkal alacsonyabb az előző évinél. Az elmaradás leginkább a tengeri szállítások nehézségei miatt alakult ki Afrika és Ázsia irányában.

Január 8-áig 4,9 millió tonnát szállított az Európai Unióba és 66 százalékos piaci részesedést szerzett az importból.

Tekintettel az Ukrajnából származó import erősödésére, januári jelentésében az USDA 11 millió tonnára emelte az EU várható búzaimportját. Ami azért még mindig enyhén elmarad a tavalyitól. Az importigény elsősorban a súlyos spanyol aszálynak, és a csökkenő német hozamoknak köszönhető. Így az EU-ban Spanyolország lett az ukrajnai búza legnagyobb piaci, mögötte maradt ugye Románia.

Az USDA az ukrán búzakészlet-adatokat ebben a hónapban is növelte, ami összhangban van az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adataival: azok is nagyobb készleteket és alacsonyabb takarmányfelhasználást jeleznek 2021/22-ben és 2022/23-ban.

Szerző: Fórián Zoltán vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ