A legfontosabb feladatok között említette Nagy István agrárminiszter az országban történelmileg kialakult csatornahálózat alkalmassá, átjárhatóvá tételét az öntözés érdekében, valamint új, nagy kapacitású tározótavak létesítését. A tárcavezető szerint szükséges a talajvízszint megemelése is.
Az idei aszályról szólva azt mondta, a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is. „A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt”, és a baj annyi gazdálkodót érintett, hogy azonnal mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség – fűzte hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023 végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleikre.
Megemlítette, hogy a bajba jutott állattartóknak hárommilliárd forint takarmányszállítási keretet biztosítanak, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének a támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.
Nagy István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett 3 százalékra kívánják leszorítani a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig 5-6 millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatják – jelezte.
Az agrárminiszter azt mondta, az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését, és az ésszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a változás is, amely a 2023-tól induló Közös agrárpolitika (KAP) keretében környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó alaptámogatást.
Nagy István kitért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is megemlítve, hogy létrejöttek az önözési közösségek, és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. Hozzátette: országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt öntöztek a gazdák.
Nagy István jelezte: még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra. Eddig 765 termelő kapott mintegy 50 milliárd forint támogatást ezen a címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére. A tárcavezető felhívta a jelenlévő több száz gazdálkodó figyelmét, hogy az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra, mint a forgatás nélküli talajművelés, vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai elemek, amit ugyancsak támogatnak.
Nagy István elismerően szólt a nádudvari KITE Zrt.-ről, amely fejlesztései során az öntözésre „nemcsak önálló agrotechnikai elemként, hanem a talajművelést és a tápanyagutánpótlást is magába foglaló komplex rendszerként tekint”.
