Kiemelt támogatásokban részesül a tejágazat

Egy-egy agrárszakmai konferencia elmaradhatatlan napirendi pontja a Vidékfejlesztési Program adott területet érintő aktualitás információi, így november 15-i VII. Tejágazati konferencián is tájékoztatást kaptak erről a jelenlévők Mezei Dávidtól, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkárától. Mint mondta, a tejágazat számára is igénybe vehető beruházási pályázatok közül a trágyatárolók építésére vonatkozó felhívás keretében a tejhasznú szarvasmarhák kapcsán 1,12 milliárd forint a kifizetési igény, amiből eddig 0,75 milliárdot fizettek ki. A tejhasznú szarvasmarhákat tartó telepek korszerűsítésére a beadott támogatási igény 2,18 milliárd volt (387 telep számára), ebből 0,99 milliárdot már átutaltak. A „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban” című pályázaton 46 darab tejfeldolgozási célú projekt volt, amire 10 milliárd forintot ítéltek meg.
A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra 2017-ben 543 beadott kifizetési kérelemből 459 darabra 6,94 milliárd forintot hagytak jóvá. Ugyanerre 2018-ban 599 benyújtott kérelem volt, amelyekről még nem született végleges döntés. Mezei Dávid elmondta, hogy ennél a támogatásnál a kifizetéssel voltak problémák, és az idei utalások jó eséllyel az év végéig megérkezhetnek a címzettekhez. A „Mezőgazdasági és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” című felhívásra – amely még jelenleg is pályázható – 380 darab kérelem érkezett be, és 22 milliárd forint az igényelt támogatási összeg.
Ezeket a pályázatokat még a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusra időzítve hirdették meg. Elvileg 2021. január 1-től indulna és 2027. december 31-ig tartana a következő költségvetési időszak, ám az EU-nak még nincs meg az erre a távra vonatkozó elfogadott büdzséje, nincs elfogadott, végleges agrárköltségvetés sem és új közös agrárpolitika (KAP) sem. Akármikor is indul a következő éra, Mezei Dávid szerint idehaza agrársúlypontú vidékfejlesztési program várható, és a beruházási pályázatok dominálhatnak majd.
Szintén a tanácskozáson Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója rövid áttekintésében a pozitívumok között említette, hogy kiemelt támogatásokban részesül az ágazat, hogy a külső és a belső szervezettség kiemelkedő, hogy tizenegy termelői csoport és négy termelői szervezet működik, és hogy 2019. január 1-től már az összes folyadéktej áfája 5 százalékos lesz. A megoldandó feladatok között említette például a spotpiaci eladás helyett a kötelező, hosszú távú szerződések bevezetését – amit Istvánfalvi Miklós, a terméktanács elnöke annyival egészített ki, hogy termelők és a feldolgozók közötti szerződések mellett a feldolgozók és a kereskedők közötti megállapodás is kívánatos lenne –, a hazai tejtermékek arányának növelését a kereskedelemben és a közétkeztetésben, a kapacitásnövelő és az automatizálást segítő beruházások növelését, a későbbi újabb áfacsökkentést, az exportpiac bővítését, a piac további tisztítását, a tejnagykereskedők regisztrációját,az adatszolgáltatási rendelet szankcióinak szigorítását, a tejfogyasztás növelését. És kihívás is van bőven. Ilyen például a hatékonyabb fogyasztói tájékoztatás a tejtermékek és a növényi termékek közötti érdemi különbségekről, a romló külkereskedelmi egyenleg javítása (a magyar export jelentős része nyerstej, az importé pedig késztermék), valamint a nyerstej országos termelői átlagárának növelése.