Mint egy dupla adásvétel – lehetne a legegyszerűbben összefoglalni a csereszerződés lényegét, de ennél azért jóval összetettebb a kölcsönös tulajdonátruházás jogi háttere. Különösen így van ez a termőföldek esetében, hiszen a csere olyan lehetőségeket – mondhatni olyan kísértést – jelent egyes tulajdonosoknak, mellyel kifüggesztés és elővásárlási jogok nélkül szerezhetnek földtulajdont. Cikkemben ezeket a speciális szabályokat és a jogi korlátokat veszem végig a bírósági gyakorlat és a jogalkalmazói tapasztalatok alapján.

Milyen esetben van lehetőség a cserére?

Jól ismert, hogy a csereszerződésben a felek a saját földjük tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget. Termőföldek esetében azonban van egy további kritérium is, hiszen figyelni kell arra, hogy legalább az egyik fél már rendelkezzen földtulajdonnal az adott településen, de az is elfogadható, ha legalább az egyikük helyben lakónak vagy 20 kilométeren belüli gazdálkodónak minősül. Vannak azonban olyan speciális könnyítések, melyek csak a csere esetében alkalmazhatók. Ilyen például, ha egy nem földműves személlyel szeretnénk cserélni, (az adásvétellel ellentétben) a csere jogcímén a nem földműves meghaladhatja a rá irányadó, 1 hektáros tulajdoni maximumot (míg földműves esetében is túlléphető a rá vonatkozó, 300 hektáros plafon).

Birtokösszevonási céllal kötik-e a cserét?

Az, hogy egy csereügylet birtokösszevonási célúnak minősül-e, elsősorban az illetékmentesség miatt jelent előnyöket. Tudjuk, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzésekor akkor illetékmentes a jogügylet, ha a birtokbelépéstől számított 5 évig nem idegenítjük el a vásárolt területet. Az 5 éves kötelezettség alól a birtokösszevonási célú csere a kevés kivétel egyike, ezzel 5 éven belül sem veszítjük el az eredeti illetékmentességünket. A birtokösszevonási célnak van egy másik, igen jelentős szempontja, mégpedig az, hogy az agrárkamara megyei szervezete a csereügyleteknél vizsgálhatja a birtokösszevonási célt és amennyiben az nem teljesül legalább az egyik félnél, úgy elutasító állásfoglalást adhat ki erre hivatkozva. Mi tekinthető tehát birtokösszevonási célnak? Főszabály szerint az, ha a cserepartner már rendelkezik földterület tulajdonjogával azon a településen, ahová „cseréli magát” (tehát nem újonnan kerül be a településre tulajdonosként).

Óvatosan a kiskapukkal!

Csereszerződés esetén fennáll az a speciális helyzet, hogy az agrárkamara elutasító állásfoglalásához még a földhivatal is kötve van [Földforgalmi törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja]. Azt pedig már említettem, hogy a helyi földbizottság vizsgálhatja a birtokösszevonási célt, de a gyakorlatban az is előfordul, hogy hiába teljesül hivatalosan az összevonási cél, de nyilvánvaló, hogy a csereügyletet bújtatott adásvételként alkalmazzák a felek. Ennek egyik eszközéül az aranykorona cseréjét alkalmazzák, magyarán az eddigi 1/1 tulajdonból elcserélnek egy minimális tulajdoni hányadot, majd tulajdonostársként (immáron kifüggesztés és hatósági jóváhagyás nélkül) adásvételi szerződést kötnek egymással a maradék területre.

Ezzel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül:

• a) a birtokpolitikai cél nem a földek darabolása, hanem éppen ellenkezőleg, az osztatlan közös tulajdon megszüntetése
• b) a cserével olyan jogi helyzetet nyer el a fél, mellyel később visszaélésszerűen gyakorolhatja az elővásárlási-előhaszonbérleti jogát (ezt a motívumot a bírósági joggyakorlat az ilyen csereügyleteknél kifejezetten bizonyíthatónak ítéli – lásd a Kúria BH2018. 14. számú döntését)
• c) semmisnek minősül a csereszerződés, ha a csereingatlanok között feltűnő értékaránytalanság áll fenn (ez a bírósági gyakorlat alapján általában 40-50 százalékos értékaránytalanság esetén állapítható meg, ami könnyen megállhatja a helyét, ha az ellenszolgáltatás csak egy minimális aranykorona-értékben merül ki).

Jelentős változások jönnek 2022. július 1-től

Ahogy azt már említettem, a visszaélésszerű aranykorona-csere népszerűsége éppen abban rejlik, hogy mind a csere, mind az azt követő – közös tulajdont megszüntető – adásvétel mentes a kifüggesztés alól. Ez változik meg alapjaiban 2022. július 1-től, hiszen onnantól már csak akkor mentesülhet az adásvételi szerződés a kifüggesztés alól, ha a vevő legalább 3 éve tulajdonostárs (eddig azonnal, várakozási idő nélkül élhetett ezzel a lehetőséggel). Szintén változás, hogy július 1-től akkor is földhivatali jóváhagyáshoz kötik az adásvételi szerződést, ha ezzel egyébként a közös tulajdon megszüntetésére kerülne sor.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára