Közismert tény, hogy földvásárlás és haszonbérlet esetén kiemelt helyzetben vannak a helyben lakó földművesek. Jól tudjuk azt is, hogy a Földforgalmi törvény nem egyszerűen csak egy helybeli lakcímet vár el ilyenkor, hanem kizárólag az „életvitelszerűen” helyben lakóknak biztosítja ezt a ranghelyet. De hogy mit is értünk ez alatt, mit tekintünk „életvitelszerűnek”, azt a bíróságok is több esetben vizsgálták. A jövő év elejétől viszont várhatóan már nyugvópontra kerülnek ezek a viták, hiszen egy nemrég benyújtott törvényjavaslat már egyértelműen rendezné ezt a kérdést.

A jelenlegi szabályok

Helyben lakónak jelenleg az a földműves minősül, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve a föld fekvése szerinti településen van. [Földforgalmi tv. 5. § 9. pont].

Nem véletlen, hogy ezzel a rendelkezéssel számos esetben foglalkoztak a bíróságok, hiszen a helyben lakó földművest kiemelt ranghely illeti meg az adásvételeknél és a haszonbérleteknél egyaránt, amely nem csak a magánforgalomban, hanem az állami földek értékesítésénél is biztosított számára.

Mit tekintünk életvitelszerű lakóhelynek?

Jól ismert az is, hogy egy személy lakcíménél megkülönböztetjük a lakóhelyet és a tartózkodási helyet. A korábbi szabályok alapján lakóhelynek azt a lakást tekintették, ahol a polgár él, hozzátéve azt is, hogy a lakóhely bejelentésére egyben kötelezettsége is van minden polgárnak. Ellenben a tartózkodási hely létesítése csak egy opcionális lehetőség. A tartózkodási hely annak a lakásnak a címét jelöli, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Egy 2019-es bírósági határozat is ebből a logikából indult ki, miszerint a Földforgalmi törvényben előírt életvitelszerű lakóhely csak a személy bejelentett lakóhelye lehet, a tartózkodási helye – mivel a lakóhely-változtatás szándéka ennél nem áll fenn – viszont semmi esetre sem tekinthető életvitelszerűnek [A bírósági határozat száma: 109.27.767/2019/11].

Számít-e a jegyzői igazolás?

Nem véletlenül merült fel a jegyzői igazolás lehetősége sem a helyben lakás esetén, hiszen az állami földek árverésénél például látunk erre jogalapot: ott egyenesen szükség is van a jegyzői igazolásra [262/2010. Korm. rend. 32. § (6) bek. da) alpont]. Ellenben a magánforgalomban történő adásvétel és haszonbérlet esetén már nincs ilyen rendelkezés, sőt nem is vehető figyelembe egy ilyen jegyzői igazolás, hiszen az életvitelszerű lakóhely fogalmának ugyanis jelenleg csak a lakóhely felel meg. A Kúria egy 2017-es döntésében ezzel kapcsolatban azt is kifejtette, hogy a bejelentett lakóhellyel szemben elvileg van lehetőség ellenbizonyításra, de ez parttalanná tenné a teljes eljárást, ezért a gyakorlatban ellenbizonyításra sem kerülhet sor [A Kúriai döntés száma: KGD2017.174].

Ezek lesznek az új szabályok

Nemrégiben nyújtották be azonban azt a földügyi tárgyú törvényjavaslatot, amely a helyben lakó földműves fogalmát is módosítaná. A módosítás indoka, hogy időközben a lakóhely általános törvényi fogalma is megváltozott, amelynek már nem eleme az életvitelszerű ottlakás. Ezt lekövetve, már a földügyi törvényjavaslat sem a lakóhelyet állítja majd a szabályozás középpontjába, hanem az ún. „életvitelszerű lakáshasználat helyét”. A különböző törvényi definíciók alapján ez a földforgalomban azt jelenti, hogy a helyben lakás elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik majd, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy már csak ez utóbbit lehet majd figyelembe venni. Ezzel kizárásra kerül annak a visszaélésnek a lehetősége, hogy valaki két településen is a helyben lakó ranghelyére hivatkozhasson [1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (2) bek].

A törvényjavaslat – elfogadása esetén – 2023. január 1-jén lép hatályba.

Ami viszont nem változik: a legalább 3 éves előírás

A módosítások mellett viszont változatlanul megmarad a legalább 3 éves időtartam garanciális szabálya. Fontos információ továbbá az is, hogy a tartózkodási hely bejelentése 5 év elteltével érvényét veszti, ezért a tartózkodási helyet – annak bejelentésétől számított öt éven belül – ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye ugyanis a törvény erejénél fogva megszűnik. [1992. évi LXVI. törvény 27. § (2) bek].

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára