A hatalmas károkat okozó tavalyi aszály újraértékelte a magyarországi mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer szerepét. A rendszer négy pillérének egyike a nemzeti agrárkárenyhítési rendszer, amely termelői befizetésekből és állami hozzájárulásból áll. A gazdálkodók tavaly 28 ezer káreseményt jelentettek be, a jogos kárigény pedig 50-70 milliárd forintot tesz ki a jelenlegi ismeretek szerint. Ezek elbírálásával február 7-ig kell végezniük a kormányhivataloknak – mondta nemrég egy kerekasztal-beszélgetésen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Néhány vármegyében valószínűleg kicsúsznak a határidőből, a 28 ezer igény ugyanis jóval több, mint a korábbi években, és területileg is vannak nagy eltérések: Szabolcs-Szatmár-Beregben például 6500 a számuk. Ugyanakkor 50-70 milliárd forint nincs a kárenyhítési alapban, amelynek 12 milliárd forintos kiegészítését már jóváhagyták, további többletforrást pedig csak a pontos számok ismeretében igényelhet az agrártárca a kabinettől.
A 2022-es helyzet súlyosságát jelzi, hogy tavaly a 2021-es időjárás okozta károk kompenzálására 11,2 milliárd forintot folyósítottak az agrárkárenyhítési rendszer keretében – számolt be róla a Világgazdaság. Akkor több mint 18 ezer termelői bejelentés érkezett, elsősorban az aszály, a tavaszi fagy és a jégeső miatti károkról.
A rendszer második pillére a piaci biztosítások díjtámogatása. Ezt részben uniós forrásból finanszírozzák, és a díjtámogatás maximum 70 százalékos lehet. Juhász Anikó szerint az állami hozzájárulás aránya az idén sem megy le 50 százalék alá. A piaci biztosítások számából az derül ki, hogy a magyar agrárium nem áll jól ezen a területen – mondta a kerekasztal-beszélgetésen Baranyi Szabolcs, a Groupama Biztosító Zrt. mezőgazdasági igazgatója.
A biztosított gazdálkodók aránya Ausztriában körülbelül a duplája a magyarországinak. A tavalyi, minden eddiginél nagyobb károkat okozó rendkívüli szárazságból sokat tanulhattak a gazdálkodók arról, miért is éri meg biztosítást kötni. A 2022-eshez hasonló súlyosságú aszályra ugyan több mint száz éve nem volt példa, de senki sem állíthatja biztonsággal, hogy a következőre újabb száz évet kell várni – mondta Baranyi Szabolcs. Az ilyen mértékű szárazságra fel sem lehet készülni, amit jól illusztrál, hogy
A Groupama például egymilliárd forintot fizetett ki öntözött területekre, amelyeken – ahogyan az igazgató elmondta – gyönyörű, vastag szárú volt a kukorica, csak éppen cső nem volt rajta. A biztosító az elmúlt évi károkra 9 milliárd forintot fizetett ki.
Az utóbbi időben a viharok lokálisabbá váltak, és nagyobb erejűek is lettek, ami a károk mértékén is meglátszik. Erre az a 2022. január 30-i vihar szemléletes példa, amely jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, különösen a hajtatott zöldségeket termesztők fóliasátraiban. Az elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer nyújt kompenzációt, a nem biztosított termelőeszközökben esett károk részbeni kompenzálására pedig a károsult termelők egyszeri, vissza nem térítendő átmeneti támogatást igényelhettek. A támogatási kérelmek alapján erre 1,3 milliárd forintot fizettek ki.
A mezőgazdasági biztosítások díja 2016 óta támogatható. Az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb – tavalyi első három negyedéves – adatai szerint erre a célra 2022. szeptember végéig nemzeti forrásból 66,8 millió, az uniós büdzséből pedig 368,9 millió forintot fizettek ki a termelőknek.
A kockázatkezelési rendszer része a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett jégkármérséklő rendszer. Az agrártárca szerint ezzel éves szinten több tízmilliárd forint kárt előznek meg az agráriumban, ezenfelül pedig a lakossági vagy ipari ingatlanokat és ingóságokat is óvják. A tárca úgy számol, hogy minden egyes forint, amelyet a rendszerre fordítanak, 33 forint termelési értéket véd meg.
Viszonylag új pillére a rendszernek a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyet az állattartók is igénybe vehetnek, és amely a természeti mellett a piaci károkra is kiterjed. A rendszerhez eddig kevés, mintegy kétszáz termelő csatlakozott.
