Az elmúlt évben a megújult Hungexpo területén megrendezett Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás a 21. századi Magyarország legnagyobb rendezvénye volt, amelyen a pandémia ellenére több mint 100 ország állított ki – jelentette ki megnyitóbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. A világkiállítás a maga teljességében mutatta be ezt a világot, sikerességét pedig jelzi, hogy hozzá kapcsolódva 1500 rendezvényt tartottak, amelyeken több mint 1,6 millió látogatót fogadhattak. Közülük a Hungexpo területén 640 ezren vettek részt a világkiállításon.

A világkiállítás ideje alatt rendezett tudományos konferenciák esszenciája, hogy fenntartható természetgazdálkodás nem képzelhető el fenntartható vadászat nélkül – mondta Semjén Zsolt. Mivel a vad az erdőben és a mezőn van otthon,

A miniszterelnök-helyettes egy szomorú aktualitásról is beszélt, ugyanis az elmúlt időszakban sok védett ragadozómadár esett mérgezés áldozatául, amely ellen szigorúan fel kell lépni – hangsúlyozta, nyomatékosítva, hogy itt a felmérhetetlen természeti káron kívül akár emberéletek is veszélybe kerülhetnek. A miniszterelnök-helyettes bejelentette azt is, hogy a Kovács Zoltán kormánybiztos által vezetett világkiállítási iroda a kiállítás után sem szűnik meg, hanem folytatja a munkáját.

A világkiállítás tartalmának tapasztalatait nem egy lezárt történetként kezelik, hanem azok újabb munkára sarkallják őket – reagált erre Kovács Zoltán, a Vadászati Világkiállítás kormánybiztosa. Mint elmondta, a világkiállítás nagy tapasztalata, hogy a FeHoVát is érdemes megújítani, a kereskedelmi tartalmak mellett szakmai vonalon is erősödni kell. Arról is beszélt, hogy a felhalmozott tudást például a Nemzeti Alaptantervben is teljesebb körűen kellene bemutatni.

A vadászat nem egyszerűen egy passzió, felbecsülhetetlen a szerepe a természet értékeinek megőrzésében – mondta beszédében Nagy István agrárminiszter. A mai vadászok is ezt az örökséget viszik tovább, korszerű és fenntartható vadászati és vadgazdálkodási tevékenységük révén, amellyel egyébként évente 30 milliárd forint árbevételt termelnek – tette hozzá.

Mint mondta,

Utalt arra, hogy a vadászati törvény átfogó módosítása lehetővé tette a magyar agárral folytatható vadászatot, a melynek részletszabályai is elkészültek. Fontos feladatnak nevezte a hazai szürkefogoly-állomány csökkenésének a megállítását. A szürkefoglyok megmentése érdekében az agrártárca már elvégezte a szükséges kutatásokat, most pedig egy stratégiát dolgoznak ki, amelyhez szükséges a vadászok segítsége is.

A tavalyi év történelmi év volt a horgászok életében, a Magyar Országos Horgász Szövetséh (Mohosz) rendkívüli eredményeket ért el – mondta a Megnyitón Szűcs Lajos, a szövegség elnöke. Szervezetük és tagságuk bővülésével már közel 1200 horgászegyesület és mintegy 770 ezer horgász van a tagjaik között, miközben egy sor közfeladatot is ellátnak, például halőreik segítségével.

A Mohosz elnöke elmondta, hogy Magyarország összes jelentős élővize, 136 ezer hektár horgászati kezelésben van, és a kereskedelmi célú halászat megszüntetésével, illetve a telepítéseknek köszönhetően több helyen érezhető, hogy több a hal a magyar vizekben. A horgászok a telepítésekkel nagyobb mértékben növelik az állami halállományt, mint amennyit kivesznek belőle – tette hozzá. Eközben ugyanakkor csak a kárókatonák károkozása megegyezik az össze magyar horgász halfogásával. A károk mérsékléséhez szükséges a természetvédők és a vadászok segítsége, szükség egy közös stratégiára az ügyben – mondta.

Két éve a FeHoVa volt az egyik utolsó kiállítás a Covid-járvány kitörése előtt, most pedig az egyik első az „új normalitás” körölményei között – mondta a megnyitón Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója, a kiállításon jelen lévő védelmi intézkedésekre utalva. Az idei rendezvényen a körülményekhez alkalmazkodva közel 200 kiállító van jelen, ami azt is bizonyítja, hogy a személyes találkozásokat nem helyettesíthetik a virtuális meetingek.