Az ingyenes öntözés lehetőségének megteremtése rendkívül fontos döntés volt, hiszen a megemelkedett energiaköltségek miatt a vízügyi igazgatóságok kiadásai is jócskán megnőttek az előző évekhez képest, ennek költségeit viszont nem lehet áthárítani az így is komoly piaci nehézségekkel küzdő gazdákra.
Milyen díjakat kellett eddig fizetni az öntözővízért?
A vízszolgáltatási díj
Vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek, illetve a halastavak öntözése esetén kellett fizetni, és csakis a felszíni vízből történő öntözés után. A Kormány bejelentése alapján viszont idén nem kell majd vízszolgáltatási díjat fizetni. A vízszolgáltatási díj egyébként két nagy elemből tevődik össze: (1) az alapdíjból, mely a rendelkezésre állást biztosítja és a vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött éves vízmennyiséghez kapcsolódik, illetve a (2) változó díjból, mely a felhasznált vízmennyiség után volt eddig fizetendő.
Hogyan állapították meg eddig a vízdíj mértékét?
Fontos, hogy az egyes régiókban eltérhet a vízdíj mértéke, hiszen az ország eltérő földrajzi adottságai miatt eltérnek az üzemeltetés költségei, így nem mindegy például, hogy valahol gravitációs úton is biztosítható a lekötött vízmennyiség, míg máshol szivattyús átemelésre is szükség van a víz kijuttatásához. Természetesen idén ennek nincs jelentősége, mivel mindenkinek automatikusan ingyenessé válik a mezőgazdasági öntözés.
[115/2014. Korm. rendelet 4. §]
A vízkészletjárulék (VKJ)
A vízkészlet-járulék a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után lenne fizetendő, de akinek a vízhasználata nem éri el az évi 400 ezer köbmétert (vízjogi engedélyenként számolva), az mentesül a VKJ alól. Ez egy jelentős kedvezmény és a gazdák általában nem is lépik ezt túl, így fizetési kötelezettség sem merül fel számukra.
[1995. évi LVII. törvény 15/A-15/E. §]
Meghosszabbították az öntözési pályázatok beadási határidejét is
Meghosszabbított határidőben, 2023. október 1-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket az öntözési pályázatra. Többek között új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez illetve az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez biztosítanak támogatási forrást a gazdák számára, sőt már a csatornák karbantartásához szükséges gépekre is igényelhetünk támogatást.
Egy új lehetőség: az öntözési szolgalom
Viszonylag új lehetőség az öntözési szolgalom, ami további segítséget adhat az öntözési infrastruktúra kiépítéséhez. Ez azt jelenti, hogy akár egy másik ingatlanon is létesíthetünk öntözési célú vonalas vízilétesítményt (például öntözőcsövet) és átvezethetjük az ingatlanon az öntözőberendezést. Ilyenkor még a tulajdonos engedélyére sincs szükség, sőt a szolgalom létrejötte is automatikusan, a vízjogi engedélyben történik. Fontos viszont, hogy a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg az ingatlan tulajdonosát, mégpedig az öntözési szolgalom keletkezésére tekintettel egyszeri jelleggel, valamint az ingatlan igénybevétele esetén rendszeresen is.
[2019. évi CXIII. törvény 2-3. §]
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.
