Előkelő ranghely illeti meg azt a földvásárlót, aki ökológiai gazdálkodás céljából kívánja megvásárolni az adott földterületet. Az ilyen személy a többi helyben lakót megelőzően szerezheti meg a termőföldet. Egy friss törvényjavaslat viszont úgy módosítaná a Földforgalmi törvény rendelkezéseit, hogy csak azok a személyek élhessenek ezzel a ranghellyel, akik ténylegesen biotermesztést kívánnak folytatni az adott területen.

Milyen ranghelyen állnak az ökogazdálkodást vállaló személyek?

Az ilyen személy tehát a többi helyben lakó előtt szerezheti meg a termőföldet, de fontos, hogy 2023 júliusától a helyben lakó szomszédot már újfent nem előzi meg a sorrendben (tehát egy rövid féléves időszak után visszaállt a korábbi sorrend). Az ökogazdálkodó ranghelyére szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú föld eladása esetén lehet hivatkozni. Vállalni kell, hogy a föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni a birtokba lépéstől számított tíz évig, tehát csak egy jövőbeni vállalást kell tenni, amely megfelelő ellenőrzés nélkül – eddig – többeket csábított a fiktív nyilatkozatok megtételére.

Mit kell igazolni az ökogazdálkodó ranghelyéhez?

Elsőként szükség van egy már meglévő ökogazdálkodói tanúsítványra, melyet a legalább 25 százalékban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25 százalékban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet tanúsítványával is teljesíthetünk. A kérdés az, hogy mikortól tekinthető valaki ökogazdálkodónak? Van ugyanis egy bizonyos „átállási időszak”, magyarán egy kötelező várakozási idő az ökológiai gazdálkodói tanúsítvány megszerzéséig (ez növénykultúrától függ, de minimum 1 év). A Kúria egy ügyben azt vizsgálta, hogy vajon az átállási idő letelte ELŐTT hivatkozhat-e valaki az öko ranghelyre? A Kúria döntése alapján erre nincs lehetőség, tehát a ranghelyre csak az átállást követően lehet hivatkozni (magyarán egy átállt terület megléte mindenképp szükséges egy új föld vásárlásához ezzel a ranghellyel).

Változások: helyben lakás lesz szükséges

Jelenleg az ökogazdálkodó ranghelyéhez elegendő 20 kiloméáteren belüli lakóhellyel rendelkezni: tehát a két településsel arrébb lakó ökogazdálkodó még a helyben lakókat is megelőzi. A törvényjavaslat alapján ez viszont most leszűkülne és csak a helyben lakó személyek hivatkozhatnának erre a ranghelyre.

Csak arra a művelési ágra, melyre az ökotanúsítvány vonatkozik

A gyakorlatban többször előfordult már, hogy valaki gyepre vagy legelőre kérte meg az ökotanúsítványt (melyre az átállás jóval könnyebb), majd erre hivatkozva teljesen más földeket vásárolt ökogazdálkodóként, például szántót, szőlőt vagy gyümölcsöst. Ez a gyakorlatban komoly visszatetszést keltett, de a törvényjavaslat már rendezné ezt a kérdést, ugyanis csak olyan művelési ágú föld vásárolható ezzel a ranghellyel, amelyre az ökotanúsítvány is fennáll.

Aki visszaél a ranghelyével, öt évre kizárhatják a földszerzésből

Egy adásvételi vagy egy haszonbérleti szerződés jóváhagyásakor a kormányhivatal azt is vizsgálja, hogy van-e valamilyen díjtartozása vagy mulasztási bírsága a szerző félnek. A törvényjavaslat alapján ez egészülne ki azzal, hogy ha valaki ökogazdálkodást vállalt a területen, de ezt nem tartja be, akkor 5 évig újabb földet sem adásvétellel, sem haszonbérlettel nem szerezhetne. Fontos, hogy a hatóság – amely bejelentés alapján is eljár – először csak felszólítással él, és csak ennek elmulasztása esetén következik be a fenti szankció.

Ez a következmény azonban nem csak az ökogazdálkodásra vonatkozik, hanem minden olyan vállalásra, melyet a vevő/elővásárlásra jogosult a szerzéskor tett (például vetőmagtermesztés vállalása, állattartás vagy például ha megszünteti a földműves státuszát). A vállalásokról itt írtunk részletesen.

+1) Mikor nem lehet hivatkozni az ökogazdálkodó ranghelyére?

Kizáró ok amiatt merülhet fel, ha eleve nem teljesülhet az ökogazdálkodás vállalása. Magától értetődő például, hogy ha olyan földet vásárolnánk, amely egy másik személy használatában áll még legalább három évig, akkor az ökogazdálkodó ranghelyére sem lehet hivatkozni. Ugyanez igaz akkor is, ha egy haszonbérlet időtartama rövidebb ideig tartana (például 1 évig), mint maga az ökológiai átállás. Ilyenkor eleve nem teljesülhet az a vállalás, hogy a bérlet időtartama alatt ökológiai gazdálkodást folytat majd a szerző fél.

Összefoglalva, a 2024. január 1-től várhatóan hatályba lépő szabályok a piac tisztulását eredményezik majd, ezzel védve a ténylegesen biogazdálkodást folytató személyek – egyébként teljesen jogosan megérdemelt – presztízsét is.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára