Megváltozni látszik egy korábban megkérdőjelezhetetlen tendencia: a zivatarok általában a májustól szeptemberig tartóidőszakban keletkeznek, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre inkább kitolódik ez a periódus, hiszen már áprilisban is viszonylag többször alakult ki villámlással, esetleg jégesővel kísért intenzív csapadéktevékenység.

A zivatarok fejlődéséhez, erőteljes feláramlás szükséges, ami a földfelszín felmelegedéséből adódik. Ez a jelenség leginkább a nyári hónapokban jellemző, amikor az erőteljes besugárzás hatására a földfelszín felmelegedésével együtt a felette lévő légréteg is melegszik, és ezzel együtt felfelé indul meg. A kedvező feltételek mellett megkezdődik a zivatartevékenység és az erőteljes feláramlás miatt a vízcseppek, túlhűlt vízcseppekké alakulnak, majd -20 °C körül jégszemek keletkeznek belőlük.

Az ilyen, intenzív csapadéktevékenységeket is elkülöníthetjük a lokálisan kialakuló és frontrendszerekkel érkezett zivatarokra. Ezek közül is ez évben a helyi kialakulású zivatarok azok, amelyek rendkívül nagy számmal és gyakrabban fordultak előáprilistól kezdődően.

Az utóbbi években, 2015-ig visszamenőleg, már az áprilisi időszakban is több esetben alakultak ki zivatarok, amelyek sokszor jégesővel, villámtevékenységgel társultak.A 2015., 2016. és 2017. évben is több olyan zivataros nap volt már a tavaszi periódusban, amelyek sokszor a frontrendszerekkel érkezett illetve a lokális kialakulású zivataroknak köszönhetően hirtelen nagy mennyiségű csapadékot eredményezett, néhány esetben jégeső kíséretében.

2018 év rendkívülinek tekinthető, a zivataros napok valamint a villámok számának tekintetében is. A csapadék legnagyobb része, ebben az időszakban elsősorban záporokhoz, zivatarokhoz volt köthető. A jégkármérséklő-rendszer 2018. május 1-én összesen 986 talajgenerátorral kezdte meg a védekezést, melyek közül 222 automatikus működtetésű. A rendszer már az első évében bebizonyította létjogosultságát, miután tavaly az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. A villámlások száma májustól szeptemberig a megelőző év extrém évhez képest is további 4 százalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt a korábbi 4 év átlagának. Egy átlagos májusi hónapban 5-7 napon mutatkozik zivatartevékenység, ez a szám tavaly 27 volt. Júniusban és júliusban is hasonlóan szélsőséges időjárás volt jellemző 26-26 zivataros nappal.

Az idei és a korábbi évek tapasztalataiból kiindulva, a jégkármérséklő rendszer indítását ennek megfelelően április 15-re előre hozzák. A korábbi beüzemelésre, a gazdák termőföldjeinek, illetve az egyéb vagyontárgyak megóvása érdekében miatt van szükség.