Földügyi változásokról is döntött az Országgyűlés az év végén, közülük is talán a legfontosabbról, a haszonbérleti szerződés szabályainak módosításáról. Az utóbbi időben ugyanis szinte minden megyében tapasztalhattuk, hogy sokszor irreálisan magas, kigazdálkodhatatlan bérleti díjakkal kötik meg a szerződéseket. A legtöbb esetben nyilvánvaló volt, hogy ennek semmi más célja nincs, mint a helybeli gazdálkodók kijátszása. A jogalkotó válasza és a további módosítások tehát rendkívül időszerűek voltak, jócskán (át)rendezve a bérleti szerződés szabályait.

Elsőként már nem a jegyzőhöz, hanem a földhivatalhoz kell eljuttatni a szerződést

Jól ismert szabály volt a haszonbérleti szerződést kötő felek számára, hogy a megállapodást elsőként a település jegyzőjének kellett személyesen átadni, aki gondoskodott a szerződés kifüggesztéséről, a földhivatal pedig csak a kifüggesztés végén kapcsolódott be az eljárásba. Ez változott meg január 1-től, hiszen a megkötött szerződést a felek aláírásától számított 8 napon belül már nem a jegyzőhöz, hanem a földhivatalhoz kell megküldeni. Gyakran előfordult ugyanis korábban, hogy már letelt a kifüggesztés, már megtörténtek a rájelentkezések, mire kiderült, hogy alapvető jogi hiba miatt semmissé kell nyilvánítani a szerződést. Nos ezt a bizonytalansági faktort kezeli az új rendszer, hiszen abban az esetben, ha jogi problémában szenved a szerződés, azt már a kifüggesztés előtt észleli majd a földhivatal.

Mennyi legyen a bérleti díj?

Idén január 1-től már nem marad következmények nélkül, ha aránytalanul magasan határozzák meg a haszonbér összegét. De mit is jelent az az aránytalan bérleti díj? A haszonbér értékét aránytalannak kell tekinteni, ha az meghaladja az adott településen kialakult átlagos bérleti díjat. Természetesen ezután is lesz lehetőség az eltérésre, viszont csak akkor, ha az érintett föld olyan előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, amely a helyben szokásos haszonbértől való eltérést indokolja, és itt jön a legfontosabb változás: eltérés csak olyan objektív szempontok alapján lesz lehetséges, mint például a magasabb aranykorona (AK) érték, a terület öntözhetősége, azonban nem lehet figyelembe venni a bizonytalan, jövőbeni eseményeket és a haszonbérlő elhatározásától, kockázatvállalásától függő körülményeket. Fontos, hogy a bizonyítási sorrend is megváltozik, hiszen az átlagos haszonbértől való eltérést már előre, a szerződésben indokolnia kell a feleknek. Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy mi alapján határozható meg az átlagos bérleti díj, ha nincs erre vonatkozó közhiteles nyilvántartás? Fontosnak tartom ezért megjegyezni, hogy nem az 5-10 százalékkal magasabb díjak szankcionálása volt a jogalkotó célja, hanem a nagyságrendi eltérések kiszűrése, ezt pedig nyilvántartás nélkül is felismeri (ahogy eddig is felismerte és jelezte is a jogalkotó irányába) a helyi gazdaközösség.

Erős jogosultságok az Agrárkamarának

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a haszonbérletek jóváhagyása során is erős jogosultságokat kap. Lényeges, hogy itt ne az adásvételeknél megszokott, kötelező kamarai állásfoglalásra gondoljunk, hanem egy ahhoz hasonló, de csak a problémás esetekben életbe lépő jogosultságra. Amennyiben tehát a kamara – a gazdától, a TAB-tól, a falugazdásztól stb. – olyan kifüggesztett szerződésről értesül, amelyben túlzó mértékű haszonbér van kikötve, úgy hivatalosan is jelezheti ezt a földhivatalnak. Amennyiben a földhivatal mégis átengedné ezt a szerződést, abban az esetben a kamara már perképességgel is rendelkezik majd és peres úton támadhatja meg a földhivatal jóváhagyó határozatát. Itt érdemes még egy további dologra is felhívni a figyelmet, mégpedig arra, hogy

sőt már azt sem kell bizonyítani, hogy ez a túlzó díj egyébként előhaszonbérletre jogosultat tartott volna távol.

Hogyan kell megfizetni a bérleti díjat?

A haszonbért mostantól banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. Fontos, hogy ezt is felmenő rendszerben kell majd alkalmazni (a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma miatt), de kivétel lesz ez alól például az 1 hektár alatti terület bérbeadása vagy a hozzátartozók közötti szerződés is, és nem kell majd utalni a saját cégünknek bérbeadott föld után sem.

Szigorítás az előhaszonbérleti jogoknál

Gyakori visszaélésként tapasztaltuk, hogy olyan személyek hivatkoztak a földrajzi árujelzős termékek előállítására, akik azon a területen később már nem azt termelték, sőt sokszor magát a tevékenységet sem végezték egyáltalán. A hivatkozás oka ugyanis az volt, hogy a „volt haszonbérlővel” áll azonos rangsorban az a személy, aki földrajzi árujelzős vagy eredetvédett termék előállítását vállalja. A visszaélések kiszűrésére került tehát az a jogszabályba, hogy az aki erre hivatkozik, annak a birtokba lépéstől számított legalább 10 éven keresztül a földrajzi árujelzővel ellátott terméket kell előállítania a területen. Ha ezt nem teljesíti, végső soron még a föld elvételére is sor kerülhet.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára