A Dunántúlon és a középső országrészben kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint a Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont egyre nő a csapadékhiány, hatalmas szükség lenne az esőre. Jövő hétfőig nem változik lényegesen időjárásunk, majd egy markáns időjárási front érkezik, mely a jelenlegi számítások szerint országos esőt hozhat.

A mögöttünk álló napokban az alapvetően száraz időben csak a múlt héten csütörtökön-pénteken fordult elő csapadék. Ez is inkább csak a délnyugati országrészt érintette, arrafelé kis területen a 10 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg, azonban hazánk döntő része gyakorlatilag ekkor is szárazon maradt. Október első felében még sokfelé esett eső, de a hónap második fele szinte országszerte szárazon alakul és ez a hónap végégig már így is marad. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege főleg keleten, északkeleten mutat 20-40 mm-es hiányt. A talaj fölső fél méteres rétege az elmúlt napokban sokat száradt, de többnyire még megfelelő a nedvességtartalma. Kivételt képez a Jászság, valamint az Alföld északi és középső területe, ahol ez a réteg is nagyon száraz. A mélyebb talajrétegek szinte országszerte alig tartalmaznak nedvességet.
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt hét közepén, a péntekre érkező front előtt még 20 Celsius fok körül alakult, majd a front utáni hidegebb levegő mintegy 6-8 fokkal mérsékelte a felmelegedést. A héten a csendes, napos időben lassú melegedés kezdődött, a legmelegebb napszak hőmérséklete azonban 15 fok körül maradt. A front szele és felhőzete mérsékelte az éjszakai lehűlést, majd a felhőzet elvonulása után, vasárnaptól országszerte visszatértek a reggeli fagyok. Többnyire -1, -3 fokos fagyok fordultak elő, de a fagyzugokban -5 fok körüli hidegek is előfordultak. Összességében az időszak hőmérséklete 1-2 fokkal az átlag alatt alakult.

A kukorica betakarítására a száraz idő nagyon kedvező, így az jól halad. A repce a legtöbb helyen jól fejlett, 4-6 leveles táblák a jellemzőek, fejletlenebb állományok a szárazabb északkeleti országrészben találhatók. Az őszi árpa már szépen zöldell, az őszi búza vetése is egyre többfelé fejeződik be. A vetések optimális fejlődéséhez, különösen az Alföld középső és északi területein igen nagy szükség lenne a csapadékra.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az október közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke továbbra is az erdővel borított területeken, főként középhegységeink erdeiben a legmagasabb, míg a síkvidékeken, főleg az Alföldön a szántóföldek magasabb aránya miatt jóval alacsonyabb. Az előző időszakhoz képest országszerte csökkent az index értéke, a megérkezett éjszakai fagyok hatására fölgyorsult a levelek színeződése. Az anomália térképen többnyire pozitív eltérés látható, jelentős negatív anomália az Alföld középső területén van.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1500 és 1700 foknap között alakulnak, az utóbbi időben lelassult a növekedés. A kukorica már a hónap elejére országszerte beérett, megkapta az ehhez szükséges hőt. A hőösszegben a sokéves átlaghoz képest a szezon végén ismét 20-60 foknapos elmaradás figyelhető meg az ország jelentős részén.

Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest.

Hétfőig nem változik számottevően időjárásunk, folytatódik a csendes idő, a hideg éjszakákat a ködfoltok feloszlása után nagyrészt napos, száraz idő követi. A közeledő változást a napközben, főleg a Dunántúlon megélénkülő déli, délkeleti szél jelzi majd. Valószínűleg hétfőn délután éri el a nyugati határt a változást hozó frontrendszer felhő és csapadékzónája. Országszerte várható csapadék, zömében kedd reggelig. A jelenlegi számítások szerint nagy területen haladhatja meg a 10 mm-t a lehulló mennyiség. A talaj nedvességtartalma így sokfelé jelentősen növekedni fog. A hőmérséklet csúcsértéke nem sokat változik majd, annak ellenére, hogy keddig a magasban enyhébb levegő érkezik fölénk. Az éjszakai fagyok hétfőig megmaradnak, majd a sok felhő hatására ezek megszűnnek.

Kedden erősen felhős, vagy borult lesz az ég, és estig többfelé, több hullámban várható eső, akár kiadós mennyiségben. Késő estére elhagyja az országot a csapadéktömb. 5 és 12 fok közé esik vissza a hőmérséklet. Élénk lesz a változó irányú szél.