Mint ismert, az Európai Bizottság döntésével szemben – amely nem hosszabbította meg az ukrán gabonaszállítások szempontjából frontországoknak számító uniós tagállamokra, így Magyarországra is vonatkozó gabonabehozatali-tilalmat – Bulgárián kívül, a korábbi importtilalmat elrendelő államok továbbra is fenntartják a korlátozást. A magyar kormány a gabonaféléken kívül más termékekre is importstopot vezetett be, összesen 25 ukrajnai eredetű árucikket érint a döntés – áll az Oeconomus összefoglalójában, amely több érintett állam álláspontját ismerteti, és amelyet a Világgazdaság idézett

Az Európai Bizottság szeptember 15-én este hozta nyilvánosságra döntését a korábbi importtilalmi szabályozással kapcsolatban, amelyben kinyilatkoztatta, hogy nem tartja szükségesnek a korlátozás fenntartását. Elemezték a mezőgazdasági termékek gazdaságokra gyakorolt hatását, és nem találtak jelentős mértékű piactorzító hatást. Kiemelték azt is, hogy konstruktív hozzáállást sürgetnek a tagállamok részéről a kérdés megoldására, továbbá felkérték Ukrajnát egyes változtatásokra. Ezek szerint

Ukrajna beleegyezett, hogy 30 napon belül olyan jogi intézkedéseket vezet be, amelyek segítenek elkerülni a gabonaexport-hullámokat:

• szeptember 16-tól hatékony intézkedéseket kell bevezetnie négy árucsoport exportjának ellenőrzésére, ezáltal elkerülhetővé válhat a többi tagállam piacain a piaci torzulás. Minderről szeptember 18-ig egy cselekvési tervet kell benyújtaniuk a bizottságnak;
• az Európai Bizottság és Ukrajna közösen figyelik a helyzet alakulását, s ha szükséges, együttesen lépnek közbe;
• addig, amíg az életre hívott változtatások hatályosak és működnek, az Európai Bizottság nem foganatosít más jellegű korlátozásokat az érintett termékekkel kapcsolatban.

A szeptember 15-i határidőig az öt importtilalmat érvényben tartó tagállam – Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária – közül hazánk, Lengyelország és Szlovákia is kilátásba helyezte a korlátozás saját, nemzeti hatáskörön belüli meghosszabbítását, Románia és Bulgária pedig sokáig nem nyilatkozott a kérdésben. Bulgáriában és Romániában is meghatározó volt a döntés meghozatalában a kedvezőtlen napraforgótermés, ami miatt a bolgár piacokon igény lenne az importra a napraforgóolaj előállításához. Az Európai Bizottság állásfoglalását követően Magyarország, Lengyelország és Szlovákia döntöttek a további korlátozások fenntartásáról.

Románia attól tette függővé az ukrán gabona importját, hogy az ukrán részről elkészítendő cselekvési terv mikor kerül az Európai Bizottság elé. Mindaddig a gabonaszállítást továbbra is korlátozzák. Emellett a román kormányfő kiemelte azt is, hogy a jövőben kéri Ukrajnát, hogy a szállítás során főként a dunai és vasúti infrastruktúrát használják, mivel a román közúthálózat nem bírja el a tranzittal járó hatalmas terhelést.

Bulgária a már korábban említett okok miatt bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a gabonafélék importtilalmát, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági dolgozók, szakszervezetek képviselői jelezték ezzel kapcsolatos aggályaikat a bolgár vezetésnek. A döntés kihirdetését követően számos helyen az országban tüntetések kezdődtek, határátkelőhelyeket vontak blokád alá a gazdák, ezzel is hangot adva véleményüknek.

Magyarország már szeptember 15. előtt is többször jelezte, hogy a továbbiakban is fenntartja az importtilalmat, akár meghosszabbítja korábbi intézkedéseit az Európai Bizottság, akár nem. A határidő napján megjelent Magyar Közlönyben ismertették az Ukrajnából származó egyes mezőgazdasági termékek fuvarozására vonatkozó intézkedéseket.

Fontos, hogy mindezen termékek továbbra is tranzitra jogosultak, mindössze a hazai piacon nem hozhatók kereskedelmi forgalomba.

A 25 termék között vannak húsfélék (szarvasmarha, sertés, baromfi, juh és kecske), állati eredetű termékek, mint méz és madártojás, zöldségek, amelyek lehetnek fagyasztottak és tartósítottak, gabonafélék (búza, rozs, árpa, kukorica, hajdinafajták, olajrepce, repcemag, napraforgómag), búza- és gabonalisztek, növényi olajok (repce- és mustárolaj), nád- vagy répacukor, kenyér és bor.

Ukrajna a jelzett termékek közül 2021-ben főként gabonafélékből exportált jelentősebb mennyiséget. A búza, a kukorica, az árpa és a repce összexportértéke a vizsgált évben 11,813 milliárd dollárt tett ki.
Magyarországra főként zöldségek, gabonafélék és azok feldolgozott termékei, valamint méz érkezett Ukrajnából 2021-ben, ezek közül is kimagaslik a kukorica, a nád- és répacukor, valamint a kenyérfélék és pékáruk mennyisége.

Ukrajna a négy ország döntése nyomán kilátásba helyezte jogi eljárás kezdeményezését az importtilalom egyoldalú meghosszabbítása miatt. Emellett az ukrán kereskedelmi képviselő, Tarasz Kacska, tájékoztatójában közölte, hogy vice versa Ukrajna is indíthat hasonló kezdeményezést, többek között az országába áramló lengyel zöldség- és gyümölcstermékekkel szemben. Ez azért is lényeges, mivel Lengyelország a háború kezdete óta folyamatos támogatásáról biztosította Ukrajnát, kereskedelmi szempontból pedig Ukrajna második legfontosabb importpartnere volt 2021-ben. Ezért azt is kijelentette, hogy „Ukrajna tervében első pontként a Lengyelországgal való megegyezés megtalálása szerepel”.

Szerdán aztán Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter erre reagálva jelezte: Varsó kész tárgyalni Kijevvel a gabonaexportról – írja az MTI. A lengyel tárcavezető azt is hozzátette, hogy Varsó nyitott olyan megoldás keresésére, amely megvédené a lengyel piacot, a lengyel gazdákat, és segítené Ukrajnát. A miniszter ilyen megoldásként említette a gabonatranzitot, valamint azt, hogy az ukrán termékekre vonatkozó tilalmi lista legyen rugalmas, módosítható, tegye lehetővé például egyes termékek importját oda, ahol erre igény van. Egyúttal jobb lenne, ha a megoldás tartós lenne, és az Európai Unió vezetné be.