Hogyan vásárolhatunk állami termőföldet?
Ha állami földet szeretnénk vásárolni, akkor az eljárás módja attól függ, hogy 10 hektár alatti vagy fölötti területtel rendelkezik az adott parcella (vagy az abban fennálló állami tulajdoni hányad).
Ha 10 hektár alatti területről van szó, akkor nem kell arra várni, hogy meghirdessék az adott földet, hanem ajánlatot tehetünk a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) irányába. A formanyomtatvány itt érhető el („Vételi ajánlat”).
Az ajánlat megtétele után történik az értékbecslés és az NFK döntése az adásvételi szerződés megkötéséről, majd ezt követően sor kerül a kifüggesztésre (az elővásárlásra jogosultak ebben a 30 napos határidőben tehetnek elfogadó nyilatkozatot).
A 10 hektárt meghaladó területnél pedig árverés útján vásárolható termőföld, azonban itt kifüggesztésre nem kerül sor, mivel az elővásárlási jog csak az árverésen gyakorolható.
Visszavásárlási joga van az államnak
A 10 hektár fölötti parcellák értékesítését követően hiába kerül ki az állam tulajdonából az ingatlan, az államot visszavásárlási jog illeti meg 20 éves időtartamra. Fontos, hogy ez csak a 10 hektár fölötti ingatlanokat terheli, viszont nem áll fenn azoknál az államtól vásárolt földeknél, melyek a 10 hektárt nem haladják meg.
Visszatérve: a fő kérdés általában az szokott lenni, hogy milyen esetekben élhet ezzel a jogával az állam? A jogszabály egyértelműen kimondja, hogy az állam csak akkor élhet a visszavásárlási jogával, ha a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett, más esetben viszont nem.
[262/2010. Korm. rend. 29. § (7) bek.]
Van egy plusz eset is: amennyiben a vevő hitelből finanszírozta a földvásárlást, úgy abban az esetben is megnyílik a visszavásárlási jog, ha a törlesztőrészletek nem kerülnek megfizetésre és a bank felmondja a kölcsönszerződést. Más esetben azonban nincs lehetőség a visszavásárlásra.
[262/2010. Korm. rend. 33/A. §].
További információk az állami föld vételéről itt olvashatók.
Elidegenítési és terhelési tilalom biztosítja az állam visszavásárlási jogát
A 10 hektár fölötti parcelláknál tehát visszavásárlási joga van az államnak, melyet 20 éves elidegenítési és terhelési tilalom is biztosít, ami gyakorlatilag az ingatlan forgalomképtelenségét eredményezi.
Az elidegenítési tilalom alól eddig két kivétel volt:
1.) Csere esetén:
Mindezt szigorú garanciákkal: a cserével megszerzett földrészlet értékének legalább el kell érnie az elcserélt földrészletét, a vevő által cserével megszerzett ingatlanra pedig ugyanúgy bejegyzik az állam visszavásárlási jogát valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat. A csere esetén szükség van a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) hozzájárulására is (hitel esetén a bank nyilatkozatára is).
2.) Ajándékozás esetén
Mentesülhetünk az elidegenítési tilalom alól akkor is, ha közeli hozzátartozónk javára ajándékozzuk el az államtól vásárolt földet – de természetesen a visszavásárlási jog és az elidegenítési tilalom továbbra is fennmarad az ingatlanon. Az ajándékozáshoz szintén szükség van az NFK hozzájárulására.
[262/2010. Korm. rend. 29. § (8) és (11) bek.]
Gazdaságátadás esetén automatikusan mentesülünk a tilalom alól
Nemrégiben egy újabb esetkörrel bővültek a mentesülési lehetőségek, mégpedig a gazdaságátadási szerződéssel. Aki tehát 10 hektár fölötti állami földet vásárolt korábban, hiába van bejegyezve a tulajdoni lapra az elidegenítési és terhelési tilalom, attól függetlenül az gazdaságátadási szerződéssel átadható lesz az átvevő részére. Ehhez pedig az NFK hozzájárulására sincs szükség, hiszen ez automatikusan következik a törvény erejéből.
Természetesen a visszavásárlási jog továbbra is fennmarad az ingatlanon és az átvevőt ugyanúgy kötelezi az elidegenítési és terhelési tilalom is.
[262/2010. Korm. rend. 29. § (10) bek.]
Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára
Cikk felhasználási feltételek:
Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.