Az elsőfokú bírósági döntés után a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel, melynek határozatai precedenserejűek, tehát kötelezően alkalmazandóak az alsóbb szintű bíróságok számára. Ez kiemelt szerepet biztosít számára a joggyakorlat egységesítése terén, érdemes tehát figyelemmel kísérni a Kúria földügyi határozatait (is).

Ki minősül helyben lakónak?

A Földforgalmi törvény kezdettől fogva az életvitelszerű helyben lakást követelte meg a kiemelt elővásárlási ranghely gyakorlásához. A cél egyértelmű, a kérdés inkább az, hogy mit is tekintünk életvitelszerűnek vagy pontosabban: mivel kell igazolnom, hogy életvitelszerűen lakom a föld fekvése szerinti településen? A problémát az okozta, hogy 2022. január 1-től a lakóhelynek már nem fogalmi eleme az életvitelszerű ottlakás, így a Kúria egy jogegységi határozatban már nem látta elegendőnek önmagában a lakcímkártya csatolását, külön jegyzői igazolást is megkövetelt a helyben lakás igazolására [5/2022. Jogegységi határozat]. Idén január 1-től viszont módosult a Földforgalmi törvény és a lakóhely helyett már az úgynevezett „életvitelszerű lakáshasználat helyére” hivatkozik az elővásárlási jognál. Ez a földforgalomban azt jelenti, hogy a helyben lakás elsősorban a lakóhelyhez kapcsolódik, de ha valakinek tartózkodási helye is van bejelentve, úgy ez utóbbit veszik figyelembe (a lényeg, hogy semmiképp nem lehet két településen is helyben lakásra hivatkozni). A legfontosabb változás viszont: mivel törvényi vélelem kapcsolódik ahhoz, hogy a lakóhelyemen/tartózkodási helyemen én életvitelszerűen tartózkodom, így már nem szükséges semmilyen más igazolás a lakcímen kívül.

[1992. évi LXVI. törvény 26/A. § (2) bek.]

Elővásárlási ranghelye: ökogazdálkodó

Előkelő ranghely illeti meg azt a földvásárlót, aki ökológiai gazdálkodás céljából kívánja megvásárolni az adott földterületet. Az ilyen személy a helyben lakó szomszéd után, de a többi helyben lakó előtt szerezheti meg az ingatlant. Jelenleg ehhez elegendő 20 km-en belüli lakóhellyel rendelkezni (tehát a két településsel arrébb lakó ökogazdálkodó akár még a helyben lakókat is megelőzheti). A részletszabályokat itt foglaltuk össze korábban.

A kérdés az, hogy mikortól tekinthető valaki ökogazdálkodónak? Van ugyanis az ún. átállási időszak, magyarán egy kötelező várakozási idő az ökológiai gazdálkodói tanúsítvány megszerzéséig, ez növénykultúrától függ, de minimum 1 év. A Kúria egy ügyben azt vizsgálta, hogy vajon az átállási idő letelte ELŐTT hivatkozhat-e valaki az öko ranghelyre? A döntés alapján erre nincs lehetőség, tehát a ranghelyre csak az átállást követően lehet hivatkozni.

Összefoglalva:

a Kúria döntésétől függetlenül, a magam részéről további szigorítást látok szükségesnek ezen elővásárlási jog kapcsán, azért, hogy csak a valódi és helyben lakó ökogazdálkodók élhessenek ezzel a lehetőséggel.

[A kúriai határozat száma: Kfv.III.37.208/2023]

Meddig lehet visszavonni az elfogadó nyilatkozatot?

A július 1-jei törvénymódosítás egyik legfontosabb eredménye, hogy 30 napra csökkent az adásvételi szerződések kifüggesztése. Az teljesen egyértelmű, hogy elfogadó nyilatkozatot ebben a 30 napban (haszonbérlet esetében 15 napban) lehet tenni, hozzátéve, hogy ez egy jogvesztő határidő. Az igazi kérdés inkább az, hogy ha valaki megtette az elfogadó nyilatkozatát, vajon meddig vonhatja azt joghatályosan vissza? Előfordulhatott ugyanis, hogy – saját belátására vagy más okból – később mégis visszavonta a nyilatkozatát, így őt már nem vették figyelembe a rangsor felállításakor. Ennek a jogszerűségét vizsgálta a Kúria egy ügyben (melyben a Kormányhivatal egyébként helyesen járt el) és kimondta, hogy az elfogadó nyilatkozatot csak a jogvesztő határidőn belül lehet visszavonni. Ez időközben a törvényben is rögzítésre került, tehát az elővásárlási/előhaszonbérleti jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig vonhatja vissza, mégpedig nem is akárhogy: a jegyzőhöz intézett nyilatkozattal.

[A kúriai határozat száma: Kfv.IV.37.814/2022]

[Földforg. tv. 21. § (10) bek. illetve 49. § (7) bek.]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára