Egy új agrártörvényről szavaz majd rövidesen az Országgyűlés, amely „Az agrártermékek eredetvédelme” címet viseli. Az új szabályozás – a korábbi előírások átvétele mellett – számos újdonságot is hoz, sőt kihatással lesz még a földforgalmi szabályokra is. Ezért, érdemes alaposan is megvizsgálni, hogy mit is takar a földrajzi árujelző kifejezés, ki jogosult annak a használatára és vajon milyen előnyöket jelent ez egy földvásárlás vagy esetleg egy bérlés esetén.

Mi is az a földrajzi árujelző?

Egy 2020-as uniós felmérés szerint

Tény, hogy nálunk sok esetben még dolgozni kell ennek eléréséért, de az egészen biztosan kijelenthető, hogy a földrajzi árujelző használata az áron kívül is számos egyéb előnnyel jár. A földrajzi árujelző célja nem más, mint a termék földrajzi származásának feltüntetése és ezzel olyan többletérték biztosítása, amely az áru magasabb minőségét garantálja a fogyasztók felé is. A földrajzi árujelzőnek két típusa van: (1) a „földrajzi jelzés” illetve (2) az „eredetmegjelölés”.

Mi a kettő között a különbség?

(1) Földrajzi jelzés: valamely táj, helység neve, amelyet olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható (magyarán elég, ha a termelés, feldolgozás folyamatából csak az egyik történik az adott területen).

(2) Eredetmegjelölés: ugyanez mondható el erről is, annyi eltéréssel, hogy ez a minőség vagy hírnév kizárólag ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható (tehát a termelés és a feldolgozás is egyaránt az adott területen kell történjen).

Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők listája itt érhető el.

Mit jelent ez a földforgalomban?

Aki földrajzi árujelzős terméket állít elő, az szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös adásvételénél elővásárlási joggal rendelkezik, mégpedig a többi helyben lakót megelőzve (de a szomszéd vagy a tulajdonostárs mögött). Fontos, hogy ehhez 20 kilométeren belüli lakóhellyel is kell rendelkeznie.

[Földforg. tv. 18. § (2) bek. b) pont]

A haszonbérleteknél viszont már jóval kiemeltebb pozícióban van a földrajzi árujelzős termék előállítója: első helyen, gyakorlatilag mindenki mást megelőzve rendelkezik előhaszonbérleti joggal (a „volt haszonbérlővel” azonos ranghelyen). Itt viszont már nem elég a 20 kiométeren belüli lakóhely, hanem helyben lakónak kell lennie a földművesnek.

[Földforg. tv. 46. § (3) bek. b) pont]

Mi dönt ranghelyazonosság esetén?

Azt már a Kúria is kimondta, hogy amennyiben azonos rangsorban állnak a felek, úgy a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönt: azaz első helyen a családi mezőgazdasági társaság (CSMT) tagja vagy őstermelők családi gazdaságának (ŐCSG) tagja áll. Ha ebben is egyezőség van, úgy automatikusan a szerződés szerinti vevővel kerül jóváhagyásra a szerződés [Földforg. tv. 28/A. §]. Ha pedig a rájelentkezők között áll fenn a ranghelyazonosság, úgy az eladó választhat a felek között. [Földforg. tv. 22. § (2) bek.]

Ugyanez igaz a haszonbérletekre is, azzal, hogy az ŐCSG tagság csak a magánszemélyek között jelent előnyt, a termelőszervezetekkel szemben nem. [Földforg. tv. 53/A. §].

Mire kell figyelni a szerződésben?

Ha a vevő vagy az elfogadó nyilatkozatot tevő földrajzi árujelzős termék előállítására hivatkozik (legyen szó akár eredetmegjelölésről, akár földrajzi jelzésről), úgy a szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatában kötelezően szerepelnie kell a következő vállalásnak:

Az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén, a föld birtokbavételét követően, ültetvény esetén annak termőre fordulásától, de legkésőbb a föld birtokbavételétől számított 7 éven belül megkezdve, legalább 10 éven keresztül a földrajzi árujelzővel ellátott terméket fogja előállítani és feldolgozni.

Azt is ki kell emelni, hogy erre a ranghelyre csak akkor lehet hivatkozni, ha a területre másnak nem áll fenn legalább 3 éves földhasználati jogviszonya (tehát ha például még 5 évig bérbe van adva a terület, úgy nem lehet erre a jogcímre hivatkozni).

Haszonbérlet esetén 10 év helyett a bérleti szerződés időtartamára kell vállalni a földrajzi árujelzős termék előállítását.

Amire a szerződés megkötése után figyelni kell

Fontos, hogy ha a földet így megszerző személy a 10 éves időtartam alatt eladja vagy elajándékozza a területet, úgy a tulajdonjog átruházására csak azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a tulajdonjogot megszerző személy vállalja a fenti kötelezettség teljesítését a 10 éves időtartam hátralévő idejére.

Jövő év május 1-től pedig az is feltétele lesz ennek a jogcímnek (mind az adásvételnél, mind a bérletnél), hogy csak akkor hivatkozhatnak erre a ranghelyre, ha a termelő szerepel a földrajzi árujelzőkről vezetett hatósági nyilvántartásban (ennek részletszabályai a következő időszakban jelennek majd meg).

[2013. évi CCXII. törvény 18/C. §]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára