Ismét 17 szakmai szervezettel írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a május 20-án esedékes agrárkamarai választások előtt, miután a gazdaköri érdekképviselet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra (NAK) is eredményesnek tartja a legutóbbi – 2017-ben tartott – választások óta eltelt időszakot.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a Baromfi Termék Tanáccsal való együttműködés egyik legmarkánsabb eredményének nevezte a baromfihúsok és az étkezési tojás áfakulcsának 5 százalékra csökkentését, ami még 2017-ben történt. Komoly szakmai munka folyt a madárinfluenza, valamint az élelmiszer-feldolgozás vagy a húspépek felhasználása és jelölése tekintetében is. A hazai élelmiszer-gazdaságban fontos szerepet betöltő baromfiágazatot képviselő szervezettel az eddigi együttműködés bővítését tervezi a NAK oktatási, kutatási, képzési témákban, a nemzetközi szakmai érdekképviseletben és közös szakmai konferenciák szervezésében. A NAK-elnök fontosnak tartja azt is, hogy megvédjék a jól működő, modern termelési technológiákat a szélsőséges és átgondolatlan, magukat állatvédőnek tituláló szervezetek támadásaival szemben.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségével (FÉSZ) közös lobbitevékenységet folytatott a NAK egyebek mellett az élelmiszerek áfacsökkentése, az e-útdíj felülvizsgálata érdekében, és a népegészségügyi termékadóval (neta) kapcsolatban is szoros az együttműködésük: a NAK támogatja a FÉSZ által elindított Együtt a fogyasztókért nevű programot, amelyben arra ösztönözték az élelmiszer-feldolgozókat, hogy a fogyasztók egészsége érdekében önkéntes vállalásokat tegyenek. A jövőbeli feladatok között még több munkát igényel, hogy

Ehhez elengedhetetlen a hazai feldolgozók technológiai fejlesztése, modernizációja, amit támogatásokkal lehet ösztönözni.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével (Agrya) közös célja a kamarának, hogy megerősítsék a fiatal gazdálkodókat, és hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegyék a mezőgazdaságot. „Az agrár-generációváltás elodázhatatlan, a családokon belüli gazdaságátadást új jogi szabályozás is segíti, amelynek kidolgozásában aktív részünk volt, ahogy a családi gazdaságokról szóló törvényében is” – emelte ki Győrffy Balázs.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (FruitVeB) folytatott együttműködésben kiemelt szerep jut annak, hogy megoldják a kertészeti ágazat egyik legsúlyosabb problémáját: az uniós szigorítások miatt előállt hiányt a rendelkezésre álló növényvédő szerekben és növényvédelmi technológiákban. Győrffy Balázs elmondta, hogy az ennek megoldására létrehozott munkacsoport tevékenységének eredményeként már tucatnyi megfelelő készítmény kapott engedélyt Magyarországon. Az ágazatban szintén hatalmas gondot okozó munkaerőhiány enyhítésére a NAK többször is lobbizott az egyszerűsített foglalkoztatás és a közmunkaprogram szabályrendszerének életszerűbbé tétele érdekében, és ennek eredményeként több pozitív intézkedés is született. Elkészült a gyümölcságazat kutatás-fejlesztési programja is, és az elmúlt években sikeres, nagyszabású promóciókat hajtottak végre a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra ösztönzés érdekében, amelyeket folytatni kívánnak.

A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetséggel közös programjaik közül a posztregiszrációs fajtakísérleteket és a nitrátrendelet módosítását emelte ki a NAK-elnök – az utóbbi eredményeként egy hónappal tovább, november 30-ig lehet trágyázni a földeket.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével és az Országos Erdészeti Egyesülettel elért legfontosabb közös eredményük az erdőtörvény módosítása.

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezettel közös munkából pedig a jogszabályi és a pályázati együttműködések mellett azt emelte ki Győrffy Balázs, hogy közös eredményük az áfacsökkentés, a vízkészletjárulék és a vízszolgáltatási díj mérséklése, valamint a koronavírus-járvány ágazatra gyakorolt hatásának csökkentését célzó intézkedések, például a csaknem 1200 tonna ponty intervenciós felvásárlása. A továbbiakban is segíteni kívánják a halfogyasztást növelő marketinget, valamint a halászszakma elismertségének emelését.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségével közösen a NAK megalakította a gyepgazdálkodási munkacsoportot, amelynek tevékenysége révén megkezdődött a Natura 2000-gyepek fenntartására vonatkozó szabályozások felülvizsgálata, illetve az Országos legelő- és rétgazdálkodási stratégia összeállítása. Lépéseket tettek annak érdekében is, hogy tudományos alapokon nyugvó információkkal oszlassák el az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhiteket.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel közös fontos feladat, hogy

a szakmai párbeszédet, de segítik az egyesületet a mézfogyasztás népszerűsítésében, a mézhamisítás elleni harcban és a mézek eredetének feltüntetésében is.

így minden nehezebb időszakban – legyen az túltermelési, dömpingárazási vagy humán járványügyi probléma – sikerült a szempontrendszerek harmonizálása mellett minden piaci szereplő támogatását elnyernie a kedvező megoldások érdekében – ebben a NAK is a terméktanács segítségére volt, ahogyan a folyadéktej áfacsökkentésében is, amelynek eredményeként jelentősen csökkent az UHT-tej hazai importja.

A NAK támogatja a HANGYA erőfeszítéseit a termelői szerveződések és a termelői tulajdonlású feldolgozók megteremtése, erősítése érdekében. E folyamat folytatásához fontos az alulról építkező termelői csoportok és a termelői értékesítő szervezetek, TÉSZ-ek működési és fejlesztési támogatásának érvényesülése a Vidékfejlesztési Programban és más források esetében – hangsúlyozta Győrffy Balázs

A NAK egyetért a Kisgazda Polgári Egyesülettel abban, hogy szükséges a fiatalok mezőgazdasági ismereteinek bővítése. Ugyancsak dolgoznak azon, hogy ösztönözzük a termelők önkéntes összefogását a beszerzés, az erőforrások hatékony kihasználása és az értékesítés terén.

A Magyar Biokultúra Szövetséggel közösen támogatják a biogazdálkodás, ökológiai gazdálkodás térnyerését, a magyar biotermékek piacra segítését. Fontos együttműködési pont az ökológiai gazdálkodás támogatásának és szabályozásának kérdése is, amiben támaszkodunk a Szövetség szakértelmére és gyakorlati tapasztalataira, és közösen képviseljük javaslatainkat a döntéshozók felé.

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével közösen a NAK országos rendezvénysorozatot indított, amelyen bemutatják a „Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék, örökzöldek” című kiadványukat. Ennek célja, hogy a települések zöldfelület-gazdálkodásért felelős döntéshozói és szakemberei a telepítéseik során részesítsék előnyben a hazai növényeket az importtal szemben.

Az agrárkamara szorgalmazására 2020-ban, anyák napján a korlátozások ellenére nyitva tarthattak a virágboltok, ezzel tudtak segíteni a nehéz helyzetben lévő dísznövény-termesztőknek.

A dohánytermesztésnek nagy szerepe van egyes hátrányos térségekben a helyi foglalkoztatásban és a vidék eltartóképességében, ezért a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége és a NAK között folyamatos a kapcsolattartás és az egyeztetés a nemzeti támogatások fenntartása érdekében.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, illetve más szervezetek részvételével a NAK 2018 áprilisa – az afrikai sertéspestis hazai vadállományban való megjelenése – óta működteti a Sertéspiaci Monitoring Bizottságot, melynek szerepe az elmúlt három évben folyamatosan bővült: folyamatosan értékelik az aktuális sertéságazati eseményeket, információt osztanak meg és javaslatokat tesznek a helyzet kezelésére, a legfontosabb témákban az ágazati stratégiákra.

Közös célkitűzésük a sertéságazat erősítése, a sertésállomány lehetőségek szerinti növelése. Ehhez szorosan kapcsolódik a húsipar, vágó- és feldolgozóipar versenyképességének javítása. A VHT-val a húsipari képzések, a tájékoztatások és a tudástranszfer terén is szorosan együtt kívánnak működni a jövőben, folytatva a közös lobbitevékenységet is.