A Gazdálkodás című agrárökonómiai tudományos folyóirat által szervezett tanácskozáson Nagy István hangsúlyozta, hogy az irányok meghatározásánál a hozzáértő és az ágazatot képviselő szakembereknek együtt kell gondolkodniuk, ami komoly feladat. Hozzátette, hogy az irányok meghatározásánál figyelembe kell venniük a klimatikus változásokat, a piaci igényeket, ugyanakkor számolniuk kell azzal is, hogy generációváltás zajlik az ágazatban.
Kifejtette, hogy a jelenlegi fiatal generáció felé számokkal kell alátámasztani, hogy az agráriumban dolgozni jó és jövedelmező tevékenység. A klimatikus változásokról azt mondta: „felelősek vagyunk azért is, hogy hogyan tudjuk fenntartani és javítani a földek termőképességét”.

Elmondta, hogy a Duna tavalyi rekord alacsony vízállása miatt a hazai gabona exportja Németországba nyolc százalékkal csökkent, mert a vízi szállításról közútira kellett áttérni. Egy tényező is lehet ilyen nagy befolyással az ágazat teljesítményére – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy rendszerben szeretné látni, hogyan oldják meg a termelési, minőségi, versenyképességi és feldolgozottsági kérdéseket, hogy azok megfeleljenek az étkezési kultúrában jelen lévő divatirányzatoknak is.
Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója arról beszélt, hogy ez a terület fejlődési kényszerpályán van. A gazdálkodók száma csökkenni fog a jövőben, átlagos életkoruk emelkedik, miközben a gazdaságok átlagos mérete és tőkeintenzitás nő, az árbevétel jövedelemtartalma pedig csökken, vagyis nő kitettségük az árak vonatkozásában.