Ahogy a megnyitón Győrffy Balázs NAK-elnök megjegyezte, a mezőhegyesi szántóföldi napok középpontjában álló szóját és kukoricát már tavasszal elvetették, majd öntözték, így a szeptember 20-i nyitányra már betakarításra érett lett mindkét növénykultúra. A mikro- és a demoparcelláknál jelentős termesztéstechnológiai újdonságokat mutattak be az érdeklődőknek, illetve megismerhetőek voltak a legújabb nemesítési és kutatási eredmények, köztük a nagy és biztonságos termést ígérő fajták, hibridek.
Mezőhegyesen több mint 150 kiállító volt jelen, a standokat, a mikro- és demoparcellákat, az álló- és mozgógépes bemutatókat több ezren keresték fel. A társszervező MEGFOSZ jóvoltából 61 gépes kiállító érkezett, illetve 23 cég 32 gépe tartott bemutatót, összesen mintegy 7500 lóerőnyi teljesítmény „dübörgött”. Tehát a tavalyi mezőfalvai esemény után az idei is nagy sikert aratott a szakmai közönség körében.
A NAK által meghirdetett országos szakmai napra is sokan látogattak el. A konferencián – többek között – szó volt az agrárgazdaság aktualitásairól is. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az agrárgazdaság aktualitásairól szóló előadásában elmondta, hogy az idei nyári aratás fennakadások nélkül lezajlott, míg kukorica és napraforgó betakarítása megkezdődött, de szeptember közepéig csak a vetésterület 10-15 százalékáról került le a termés. Az eddigi termésátlagok országos szinten nagy szórást mutatnak, de összességében átlagos termést ígérnek. Hozzátette, az őszi magágy-készítés folyamatos, a vetési munkálatok közül az őszi káposztarepce vetésének készültsége elérte a 90 százalékot.
Említést tett arról, hogy idén több mint 172 ezer gazdálkodó, csaknem 5 millió hektárra igényelt támogatást, a Vidékfejlesztési Programban pedig a 75-ből 49 pályázati felhívást zártak le, 1082 milliárdos keretösszeggel. Feldman Zsolt beszélt arról a kormányhatározatról, ami tíz évre 170 milliárd forintot biztosít öntözésfejlesztési célra, illetve ami egy öntözési ügynökség létrehozásának előkészítését is előírja.
A tanácskozáson Cseszlai István, a kamara stratégiai igazgatója elmondta, a közelmúltban megjelent „Erősödő agrár- és élelmiszergazdaság, jólétben gyarapodó vidék című” kiadványában foglaltak alapján a NAK kezdeményezésére három nagyobb törvénymódosítási csomag kerülhet ősszel az Országgyűlés elé.
Az első a földforgalmi törvény megváltoztatására irányul. A „finomhangolás” elsősorban a helyi földbizottságok szerepének megerősítését jelenti, hogy az eljárásai során az eddigieknél jobban érvényesüljenek a helyi gazdálkodási szempontok. Aztán e körbe tartozik az elővásárlási jogosultságok tisztázása is: a kamara a változtatásokkal az elő-előforduló visszaéléseket szeretné kiszűrni és/vagy megszűntetni. Továbbá az adásvétel során a kamara bizonyos tevékenységeket (például kertészet, öntözéses gazdálkodás) preferálna.
A második az úgynevezett versenyképességi csomag: ez a klasszikus salátatörvény, amely a NAK elképzelései szerint kilenc jogszabályt módosítana. Ezek többek között egyszerűsített eljárással elősegíthetik birtokösszevonást, vagy egyes földterületeken gombaházakat, üvegházak létesítését könnyítené meg.
A harmadik nagy csomag pedig az adózást érinti. A beadott javaslatokkal az őstermelői tevékenységet eredeti formáját erősítenék: az otthoni, háztáji gazdálkodás során megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők, és csak az vegye igénybe az őstermelői adómentességet, akit valóban meg is illet. A „profiltisztítás” jegyében pedig új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, ezeket pedig 100 millió forint árbevételig szintén adómentesség illetné meg.
A stratégiai igazgató amolyan „plusz egy”-nek nevezte az osztatlan közös tulajdoni forma agráriumból való kivezetését, amelyet a NAK is támogat. Mint mondta, az Agrárminisztériummal és az igazságügyi tárcával folyamatos az egyeztetés erről, és törvénymódosítás vagy még idén vagy legkésőbb 2019-ben megtörténhet.
A harmadik szántóföldi napokra sem kell már sokat várni: 2019 kora nyarán újra Mezőfalva várja majd a látogatókat. Raffai Ferenc