A klímaváltozás egyre nagyobb kihívás Közép-Európa mezőgazdasága számára, e téren az Izraelben évtizedek alatt kialakított technológiák adaptálása komoly segítség lehet. Ugyanis bár Izrael területének jelentős része sivatagos, illetve vízhiány jellemzi, korszerű, takarékos öntözési, illetve talajművelési, termesztés-technológiai megoldásokkal jelentős hozamokat érnek el. Izraelben a vízhiány a hatékony öntözési-vízgazdálkodási technológiákat hívott életre; a vízfelhasználás több mint 80 százalékát újrahasznosítják, többszörös tisztítás után a visszaforgatott víz jól használható a mezőgazdaságban. A vizet közvetlenül a gyökerekhez juttatják el, a földbe telepített a mikroszenzorok pedig hasznos adatokat adnak a gazdálkodóknak, eszerint tudják meghatározni az öntözés ideális idejét és mennyiségét. Ezeket a rendszereket támogatja a dróntechnológia, az adathalmazok és előrejelzések alkalmazása is.
A mezőgazdasági modell tudományos kutatásokra, a technológia folyamatos fejlesztésére, a természeti erőforrások – a talaj és a víz – takarékos használatára és az állam kiterjedt szerepvállalására épül. A kutatók, a termelők és az agrárágazatok szoros együttműködése révén folyamatosan növekszik a termelés. A csepegtető öntözéses rendszerrel és a talajszerkezet javításával jelentősen javítani lehet a mezőgazdasági feltételeket – és ezzel együtt a hozamokat valamint a minőséget – a magyarországi kertészeti termőterületeken is. A magyar kormány is kiemelten kezeli az öntözésfejlesztést, az öntözött területek növelését, az a 2022-2027 közötti Vidékfejlesztési Program prioritásai között szerepel.
A közel négyszázezer tagot képviselő NAK kiemelt célnak tekinti, hogy segítse az új, innovatív megoldások megismertetését és elterjedését a mezőgazdaságban. A koronavírus-járvány elmúlt másfél évének egyik eredménye pedig az, hogy mindenütt felgyorsult a digitalizációs eszközök használata, a digitális technológia alapértelmezetté vált számos területen. Magyarország az európai uniós vidékfejlesztési források mellé az Unióban adható legmagasabb nemzeti társfinanszírozást biztosítja, a következő hét évben hazánk 4265 milliárd forintot fordít az agrárium fejlesztésére. Mindez megágyazhat az innovatív technológiák elterjedésének is, s egyre inkább teret nyerhet egyebek közt a smart-farming, a dróntechnológia.
A mostani rendezvény résztvevői betekintést nyerhettek olyan magyarországi és izraeli termelési, technológiai megoldásokba is, amelyek nemzetközi szinten is példaértékűek. Ezek olyan új szemléletet, megoldásokat hoznak az agráriumba, amelyek mind termelési, mind innovációs oldalról hasznosan szolgálhatják gazdálkodókat. (NAK)
