Figyelembe véve a jelenlegi világpiaci trendeket, mire számíthatunk ebben az évben az agrárkereskedelmünkben? Milyen legfőbb nehézségekkel, változásokkal kell szembenéznie a magyar agráriumnak?
2021-ben kiemelkedően jól teljesített a magyar agrár-külkereskedelem, látványosan növekedett az agrárexport és a külkereskedelmi többlet, ami a nemzetgazdaság külkereskedelmének stabilitásához is hozzájárult. Ez jól jelzi a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar erősödését, az agrárkülgazdaság lendületét. Az agrárexport 2021. első tizenegy hónapjában 9 757 millió euró volt. Ez 10 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti értéket. A 3 296 millió eurót kitevő külkereskedelmi többlet pedig 11 százalékkal növekedett.
Az idei évre előre tekintve látható, hogy a kihívásokból és a feladatokból nem lesz kevesebb. A mezőgazdasági termelőknek és élelmiszeripari vállalkozásoknak Európa-szerte nem csak a magas energia, műtrágya és takarmányárakkal, az emelkedő munkabérekkel vagy éppen a munkaerőhiánnyal kell szembenézniük, hanem a koronavírus hatásaival, a sertéspestissel, madárinfluenzával, sőt, az éghajlatváltozás hatásaival is. Kína növekvő tejtermék és takarmányimportja, valamint sertéshústermelése szintén érezhető hatással van az agrárpiacokra.
Bízunk benne, hogy 2022-ben az erőteljes nemzetközi gazdasági növekedés, az élénk külpiaci kereslet hatására folytatódik az agrár-külkereskedelem teljesítményének növekedése, amit a gyenge forint árfolyam is támogat.
Az Agrárminisztérium mindenben a gazdák mellet áll, ezért olyan támogatáspolitikai környezetet igyekszik kialakítani, ami ellensúlyozza a kihívásokat, támogatja a fejlesztéseket, és az ágazat modernizációját. A közvetlen és nemzeti támogatások pénzügyi biztonságot jelentenek a gazdálkodóknak, valamint felhasználhatók beruházások önrészéhez is. Kedvezményes hitelprogramokkal és hitelgaranciával is segítjük a termelés és a fejlesztések finanszírozását. A 2021-ben elindított nagyszabású beruházási program idén és a következő években is nagy lökést ad a mezőgazdaság és az élelmiszeripar modernizációjának. A támogatói döntések eredményeként a beruházások megvalósítása folyamatosan halad előre, így ebben az évben a 2021. évi döntések eredményeként már akár termelésbe is állhatnak az új vagy korszerűsített állattartó telepek, növényházak és feldolgozóüzemek. A fejlesztések hatására folyamatosan erősödik az ágazat nemzetközi versenyképessége és ellenállóbb lesz az időjárási és agrárpiaci hatásokkal szemben is. A külpiaci értékesítési lehetőségek bővítése érdekében pedig célzott agrár-külgazdasági fejlesztési munkát és aktív agrárdiplomáciát folytatunk.
A KSH 2020-as agrárcenzusában fellelhető információk alapján a magyar abrakfogyasztó ágazatok problémái kiemelkedtek a mezőgazdasági szektorok közül – drámaian csökkent a gazdaságok száma, ami közel 10 évvel ezelőtt még a legnagyobb volt. Mi áll a történtek hátterében?
Az abrakfogyasztó ágazatokban a gazdaságszám csökkenése elsősorban a kis, háztáji termelés visszaszorulásának tudható be. Ez egy Európa-szerte megfigyelhető, demográfiai okokkal, az életmóddal és a munkavégzéssel szemben támasztott igények jelentős változásával magyarázható természetes folyamat. Az abrakfogyasztó ágazatok jellemezhetők a leginkább kétpólusú üzemszerkezettel: az elmúlt években végbement üzemszám csökkenés ellenére 2020-ban a gazdaságok 86 százaléka a standard termelési érték 3 százalékát adta, míg az 1 százalékos részarányt kitevő nagyüzemek a standard termelési érték 81 százalékáért voltak felelősek. Tízéves távlatban ezekben az ágazatokban nőtt a legnagyobb mértékben a gazdaságok üzemmérete, az egy gazdaságra jutó standard termelési értékük a három és félszeresére emelkedett.
A Covid-19 és az afrikai sertéspestis miatt jelentősen nőtt a sertéságazat vesztesége, a sertéstartók tarthatatlan és kilátástalan helyzetről beszélnek, sokan arra készülnek, hogy feladják tevékenységüket. Az ASP tovább terjed Európában és Olaszországban is felütötte már a fejét. Várhatóan nőnek majd a fogyasztói árak az év első felében. Mit várhatunk ettől a helyzettől?
Az EU-ban az egészségügyi, környezetvédelmi és társadalmi aggályok és a fogyasztói preferenciák további változása is várható, amelyek összességében csökkenthetik az uniós sertéshúsfogyasztást. Az egy főre jutó uniós átlag sertéshúsfogyasztás az előrejelzések szerint 0,5 százalékkal csökkenhet, ami a jelenlegi 32,5 kg/fő/év mennyiségről 2031-re 31 kg/fő/év-re csökkenhet.
Az állattartásban a baromfi mellett a sertéságazat képes a leggyorsabban alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz és gyorsan reagálni a piaci kihívásokra. Emiatt felelőtlen lenne jóslásokba bocsátkozni a jövőbeli fejleményeket illetően.
A hazai sertéságazat az afrikai sertéspestis és a koronavírus járvány, valamint a HORECA szektor lezárása ellenére is képes volt biztosítani a hazai lakosság ellátását. Az utóbbi hónapokban azonban a takarmány és energiaárak emelkedése újra nehéz helyzetbe hozta az ágazatot.
Az Agrárminisztérium már a koronavírus járvány kezdete óta rendszeresen egyeztet az ágazat képviselőivel, ezért első kézből tájékozódunk az ágazat helyzetéről és ennek megfelelően tudjuk tervezni az ágazatot segítő intézkedéseket.
Meg kell jegyezni, hogy a Közös Agrárpolitikában a sertéságazat nem részesül közvetlen támogatásokból, vagy rendszeres piaci támogatásokból, de Magyarország maximálisan kihasználja azokat az állami támogatási lehetőségeket, amelyeket Brüsszel engedélyez és számos jogcímen a lehető legmagasabb támogatási keretet határozott meg az ágazat támogatására.
A sertéságazat versenyképes működése kulcskérdés, ezért a kormányzat integrált módon, több beavatkozási ponton tett intézkedéseket a termékpálya hatékony működési feltételeinek biztosítása érdekében. Ezek az állatjóléti támogatások, kártalanítások, krízisbiztosítási rendszer bevezetése minden ágazat, közöttük a sertéságazat számára is, az import hízóállomány karanténjának bevezetése, a 2020. évi egyszeri válságtámogatások, támogatott hitelkonstrukciók. A Kormány emellett több százmilliárd forint támogatást nyújt állattartó telepek fejlesztésére is.
Az ágazatot közvetlenül támogató intézkedéseken túl elértük, hogy már van olyan hazai kiskereskedelemi hálózat, amelynek friss sertéshús kínálata kizárólag hazai termelésből származik.
Milyen hatással lehet mindez a kereskedelmünkre?
A globális húskereskedelmet továbbra is Kína fogja mozgatni, az előrejelzések szerint 2022. évi sertéshúsimportja meghaladhatja az 5 millió tonnát. Emellett továbbra is fennállnak a bizonytalanságok, különösen a koronavírus utáni gazdasági helyreállítás és az ASP miatti harmadik országok által bevezetett importkorlátozások kapcsán. Kínában várhatóan 2026-ra teljesen helyreállnak a sertéságazati termelési kapacitások, ami drasztikusan csökkentheti a behozatalra való ráutaltságát. Ez viszont jelentős hatással lesz az EU sertéshús exportjára, amely jelenleg túlnyomórészt Kínába irányul. Míg a nemzetközi piacra kerülő uniós sertéshús export a 2011-2021 közötti időszakban évente 5,3 százalékkal nőtt, az előrejelzések szerint uniós szinten 2021-2031 között évente közel 2 százalékos csökkenéssel kell számolni.
Az ASP azonban tartósan érezteti hatását az EU-ban, miközben az export fokozatosan szűkülni fog. Ezért az uniós előrejelzések szerint az EU sertéshústermelése a következő időszakban uniós szinten évente 0,8 százalékkal csökkenhet. Ezzel együtt az EU valószínűleg továbbra is a világ legnagyobb exportőre marad a következő évtizedben, közel 37 százalékos piaci részesedéssel 2031-ben.
Tavaly az előző évhez képest leginkább a dohány és a feldolgozott dohánypótlók, valamint az olajos magvak kivitele csökkent. Agrárimportunk 2021-es növekedése többnyire a feldolgozott takarmányoknak, növényi olajoknak és az olajos magvaknak tudható be. Mi vezethetett a dohány és az olajos magvak visszaeséséhez? Megállítható a folyamat?
A KSH külkereskedelmi tájékoztatási adatbázisában jelenleg 2021. novemberig állnak rendelkezésre adatok. A jelzett adatok szerint az olajos magvak kivitele a 2021. január-november időszakban 935 ezer tonnát tett ki. Ebből a legnagyobb tételek a repcemag (468 ezer t), a napraforgómag (289 ezer t) és a szójabab (87 ezer t) voltak.
Az egy évvel korábbi hasonló (2020. január-november) időszakban az olajos magvak kivitele összesen 1, 315 millió tonnát tett ki, ami valóban 40 százalékkal magasabb volt, mint a tavalyi mennyiség. A részletes adatokból az látható, hogy a repcemagnál történt a legnagyobb visszaesés. Repcemagnál a 2020. január-novemberre számolt 688 ezer tonnás kivitel 47 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél. A napraforgónál a 2020. január-novemberi 315 ezer tonnás, illetve a szójánál látható 98 ezer tonnás kivitel csak 9-12 százalékkal magasabb a tavalyi értékeknél.
Az olajos magok kivitelének 2021-es visszaesése tehát lényegében a repcemagnál bekövetkező visszaesésre vezethető vissza. A repcemag esetében a visszaesést az elmúlt évek terméseredményei közötti eltérés támaszthatja alá. A repcemag 2018-as és 2019-es történelmi rekord terméseredményei (1 millió tonna és 912 ezer tonna) megfelelő árualapot teremtettek ahhoz, hogy a 2020-as évben jelentős mennyiségű kivitel valósuljon meg. Ugyanakkor a repcemag 2020-as és 2021-es terméseredményei (877 ezer tonna és 721 ezer tonna) a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt jelentősen elmaradtak a korábbi két év mennyiségétől, ezért az exportálható árumennyiség is jelentősen csökkent.
Az olajos magok kivitelének 2021-es visszaesése a fentiek alapján elsősorban a 2020-as és 2021-es viszonylag gyenge repcetermésre vezethető vissza. Az olajos magvak kivitele 2022-ben újra növekedést mutathat, amennyiben a 2022-es termés kedvezően alakul.
Ami a dohány és a feldolgozott dohánypótlók kivitelének csökkenését illeti, szintén a 2020-as év időjárási eseményei szóltak közbe, gyenge átlagtermést eredményezett, ez rányomta a bélyegét a 2021-ben rendelkezésre álló export árualapra is
Az elmúlt 10 évben közel felére csökkent a magyar állattartó gazdaságok száma, de az állatállomány nagysága gyakorlatilag nem változott. Tehát a kevés állatot tartó gazdaságok szűntek meg leginkább. Mi lehet a csökkenés oka?
Az állattenyésztésben megfigyelhető egyfajta koncentrációs folyamat, ami a magas technológia és tőkeigénnyel, valamint az erősödő nemzetközi versennyel van összefüggésben. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az állattenyésztés a növénytermesztéssel szemben mindennapos munkát, komoly kötöttséget jelent, amit nem szívesen vállal a fiatalabb generáció.
Mit jelent ez a magyar agrárgazdaság számára?
A munkaerőhiány kikényszeríti a gépesítést, ami csak egy méret felett térül meg. Ennek a folyamatnak a hatására az állattenyésztés is egyre inkább gazdasági tevékenységgé válik, előtérbe kerül a modern technológia és az automatizálás.
Szerző: Bakonyi-Kiss Adrienn
