– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a hazai agrárgazdaság és agrártársadalom képviselőjeként egyik fő céljának tekinti, hogy a technológiai fejlődés élére álljon, és segítse az új, innovatív megoldások, digitális technológiák megismertetését és elterjedését a mezőgazdaságban – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Mint fogalmazott, az agrárium jelenleg a gazdaság egyik legkevésbé digitalizált szektora, ugyanakkor az agrárdigitalizáció nagy kiugrási lehetőség az ágazat számára: növeli a hatékonyságot, optimalizálja a jövedelmezőséget, erősíti a versenyképességet, mérsékli a termelési kockázatot. A NAK igyekszik tájékoztatást nyújtani az agrárium szereplőinek a kamara „Digitálisinformáció-szolgáltatók és technológia fejlesztők, innováció” munkacsoportja segítségével is a technológiai újításokról, amelyeket az agrárdigitalizáció magában hordoz.
Mint a rendezvényen elhangzott, a globális népesség-növekedés miatt egyre több embert kell ellátni élelmiszerrel, amellett, hogy a termőterületek korlátozottak, így elengedhetetlen a hatékonyabb termelés – világ- és nemzetgazdasági szinten is. Az éghajlatban bekövetkező anomáliák, a termelési környezet megváltozása mind-mind újabb és újabb kihívásokat szül a hazai agráriumban is, melyek precíziós technológiákkal enyhíthetőek. A humánerőforrás-hiány megoldására is lehetőség digitális rendszerek alkalmazása, az automatizációval, a távoli felügyelettel csökkenthető a személyes jelenlét, emellett az innovatív technológiák a fiatalokat is bevonzzák az agráriumba. A szakemberek felhívják a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a precíziós eszközök, szenzorok, IT-megoldások önmagukban nem érnek túl sokat. Akkor alkalmazhatóak hatásosan, ha megvan a megfelelő tudás és képzettség felhasználói oldalról; így az oktatás, az információszolgáltatás, a tudástranszfer elengedhetetlen.
Az innovatív megoldásokat alkalmazók esetében az egyik legfontosabb tényező a beruházás megtérülése. A gazdálkodóknak tekintettel kell lenniük saját gazdaságuk méretére és a jelenleg alkalmazott, illetve alkalmazható technológiai megoldásokra. A precíziós gazdálkodásra áttérés nem egyetlen lépés. Lényeges, hogy a folyamatosság elve alapján épüljön fel a rendszer. A legelső az adatgyűjtés; fontos például betartani olyan alap dolgokat, mint a megfelelő precíziós (négyzethálós) talajmintavétel, amely lehetővé teszi később a táblaspecifikus tápanyag-utánpótlási rendszerek kialakítását, ezáltal a zónákra alapozott tápanyag-gazdálkodási terv kidolgozását. Ezáltal hatékonyan alkalmazhatók a GPS-alapú rendszerek adta lehetőségek, úgy mint a helyspecifikus tápanyag-utánpótlás, a differenciált tőszámú vetés, automata kormányzás, vagy épp a hozamtérképezés. A térinformatika segítségével a termelőknek lehetőségük nyílik objektív módon, különféle szenzorok segítségével a növényfiziológiai folyamatok monitorozására. Távérzékelésre is alkalmas eszközök például a drónok, amik széles körben „felkapottá” váltak.
A mostani nagyszabású konferencia egyik célja az volt, hogy tényekre alapozott, valós megállapításokat közöljön az ágazati szereplőkkel, segítse őket a tájékozódásban, a tudatos választásban, a sikeres egyéni stratégiák kiépítésében. A rendezvényen több, gyakorlati megoldásokat kínáló vállalkozás szakemberei is előadást tartottak. Szó volt az 5G, az IoT és a blockchain technológiákról, a mezőgazdasági GPS-technológiai lehetőségekről illetve azok akadályairól. Mindig aktuális témaként a drónok mezőgazdasági felhasználásának szabályozási kérdéseiről is hallhattak a résztvevők. Érdekes téma volt a precíziós gazdaság „előtte-utána” költségelemzés, valamint a mikroelem-használat útjai a növénytermesztésben. Az előadásokat panelbeszélgetés követte, valamint kötetlen egyeztetésre is lehetőség nyílt.