A vetőmagágazat évente 180-190 milliárd forint értéket állít elő

A miniszter előadásában kifejtette, hogy a magyar agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságát a minőségi vetőmagok és szaporítóanyagok biztosítják. Ez fontos nemzeti élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés is egyben. Az országban előállított vetőmag minősége nagymértékben befolyásolja a betakarításra kerülő termés minőségét és mennyiségét.
Kiemelte, hogy a magyar vetőmag világszerte elismert. Magyarországon jelenleg körülbelül 100 ezer hektáron dolgoznak azért a szakemberek, hogy ez a jövőben is így maradjon.
Nagy István szólt arról is, hogy a vetőmagszakma kezdeményezésére az agrártárca a vetőmag előállításának jogszabályi rendelkezéseit módosította. Az új rendelkezés a vetőmag-előállításban rugalmasságot biztosít az ágazati szereplőknek, de nem veszélyezteti a jogszabályokban foglalt szigorú előírások magas minőségi és szakmai követelményeinek betartását. Korábban teljes egészében a hatóság végezte a vetőmag minősítését, az előállítás folyamatát, a jogszabály módosítással megteremtődik annak a lehetősége, hogy a vetőmag előállító szigorú feltételek teljesítését követően végezhesse ezt a tevékenységet – fejtette ki.
A miniszter szerint a következő évek kérdése, hogy a magyar vetőmag-előállítók és -forgalmazók hogyan tudnak előre lépni a globalizált piacon, együttműködve, közös piacépítéssel és -szerzéssel. A kutatás-fejlesztés, a termelés és a gazdasági tervezés területén is fejlesztésekre van szükség, mivel ezt igénylik a nemzetközi követelmények, a globális kihívások, az időjárási hatások, az ipar, valamint a fogyasztói igények változásai is.
A fenntartható mezőgazdasági termeléshez innovációra van szükség, hogy a globális kihívások és a klímaváltozás hatásait csökkenteni lehessen, és ez kiemelten igaz a vetőmag termelésben is – tette hozzá.
A vetőmagszektor legfontosabb jövőbeni feladatai közé sorolta a vetőmag-kereskedelem harmonizálását, a növényegészségügyi kockázatok csökkentését, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelését a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek összehangolását. Kiemelt feladat a vetőmag hamisítók elleni hatékony fellépés, melyet Magyarországon a hatóságok rendszeresen tervezett, illetve bejelentések alapján eseti ellenőrzések végrehajtásával végeznek – jegyezte meg.
Nagy István kitért arra is, hogy az agrárágazatok jelentős támogatások mellett működtek az elmúlt évtizedekben és jelenleg is ez a helyzet. Ugyanakkor el kell érni azt, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatások nélkül is versenyképesen működjenek. Ez jelenleg évjárattól és növényfajtól függően nem minden esetben teljesül. A támogatásoktól való függés megszüntetése elsősorban a hektáronkénti bevételek jelentős növelésével érhető el. A tárcavezető szerint ennek két lehetséges módja a hektáronkénti hozam növelése vagy az értékesítési ár növelése.
A miniszter és Takács Géza, a szövetség elnöke a küldöttgyűlésen átadta a Vetőmag Szövetség díját Ritter Józsefnek a több évtizedes munkája elismeréseként.