A megpróbáltatások ellenére nőtt a hazai mezőgazdaság kibocsátása

Forrás: Freepik
Nőtt mezőgazdaság kibocsátása a tavalyi évben is, amihez elsősorban a kukorica, a napraforgó és a tej termelése járult hozzá. Mindeközben a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is javult.

A koronavírus okozta nehézségek ellenére folytatódott a mezőgazdasági kibocsátás növekedése és javult az ágazati szintű jövedelmezőség a tavalyi évben – tájékoztatott az Agrárminisztérium a KSH hazai mezőgazdaság termelést és jövedelmi folyamatokat mutató 2020-as adatai alapján. A koronavírus járvány okozta váratlan helyzetek, a fagyok és az aszály okozta károk, illetve az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza is mind-mind komoly kihívás elé állították a mezőgazdasági termelőket. Az ágazat pedig e körülmények között is képes volt biztosítani a lakosság élelmiszerellátását és hozzájárult a nemzetgazdaság stabilitásához.

A mezőgazdaság kibocsátásának több éve tartó emelkedése tavaly is folytatódott

és újabb rekordot, 2 950 milliárd forintot ért el, ami 4,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedésről és jövőre várható kibocsátás alakulásáról Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője közölt lapunkban részletes elemzést.

Főként a kukorica, a napraforgó és a tej termelése járult hozzá

a kibocsátás folyó áron számolt növekedéséhez. A kibocsátás 59 százalékát a növénytermesztés, 34 százalékát az állattenyésztés adta, a a fennmaradó részt a szolgáltatások és másodlagos tevékenységek biztosították. A kibocsátás volumene (változatlan áron számolt értéke) ugyanakkor csökkent 2,4 százalékkal, ami főként a gyümölcsfélék, a takarmánynövények és az élő állatok kisebb termelésének tudható be. A termelők jövedelmezőségére kedvezően hatott a termelői árak közel 7 százalékos növekedése.

  • Szántóföldi növénytermesztés
    A szántóföldi növénytermesztés a mezőgazdaság kibocsátásának 44 százalékát tette ki és az időjárás okozta kihívások ellenére is kedvező évet zárt 2020-ban. A búza termésmennyisége elérte az 5 millió tonnát, a kukoricáé pedig 1,6 százalékkal (8,4 millió tonna) meghaladta az előző évit.
  • Zöldség- és gyümölcságazat
    A friss zöldség és gyümölcs folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 300 milliárd forint volt 2020-ban, a mezőgazdaság teljes kibocsátásához mintegy 10 százalékkal járult hozzá az ágazat. A szőlő és bor ágazat a kibocsátása (60,3 milliárd forint) jelentősen nem változott, a mezőgazdaság kibocsátásának 2 százalékát adta.
  • Állattenyésztés
    Tavaly az állattenyésztés ágazat kibocsátása 1 004 milliárd forintot tett ki. A vágóállat-termelés 1,6 millió tonna volt, míg a hazai gazdaságok az állati termékek közül tehéntejből 2 milliárd litert, tyúktojásból pedig 2,5 milliárd darabot termeltek.

A bruttó hozzáadott érték (a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított érték) 4,5 százalékkal nőtt az előző évihez képest, volumene csökkent 10 százalékkal. A bruttó hozzáadott érték aránya 41 százalék volt a teljes kibocsátáson belül, tehát 100 forintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordítás szükséges. A fentiek hatására

a mezőgazdaság ágazati szintű jövedelmezősége is javult.

Az egyes termelők jövedelme ugyanakkor jelentősen különbözhet a termelési szerkezet, a méret, az agrotechnológia, az értékesítési csatornák és az üzemen belüli feldolgozás függvényében. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1 százalékát adja. A hazai termelési támogatások nettó összege 603 milliárd forint volt, ami 44 milliárddal több az előző évinél.

A KSH hazai mezőgazdaság 2020. évi teljesítményére vonatkozó kiadványa itt érhető el.

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink