A mezőgazdasági munka hagyományos jellegének 21. századi átalakulása és az automatizált, digitális, precíziós gazdálkodási eszközök széles körű elterjedése új lehetőségekkel erősíti a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalását – mondta a Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem rektora online köszöntőjében az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából pénteken Budapesten rendezett konferencián.
A családi gazdaságok kormány általi megerősítéséről beszélt az agrártárca parlamenti államtitkára a jászapáti polgármesteri hivatalban, a Vidéki Nők Magyarországért díjak pénteki átadóján. Egy 2020-as felmérés szerint Magyarországon a gazdaságok tulajdonosainak 28 százaléka nő, míg a gazdaságokban dolgozó női alkalmazottak aránya ennél jóval magasabb. Farkas Sándor méltatta az idei év díjazottját, Nagyné Legény Ildikót, a Hajdúnánási Gazdakör, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Ifjú Gazda Gazdakör alelnökét.
Gyuricza Csaba rámutatott: ez azért fontos, mert Magyarországon az utóbbi évtizedekben birtokkoncentráció zajlott le, csökkent a gazdaságok száma, amelyeknek a kétharmadát férfiak irányítják, ráadásul az állandóan foglalkoztatottak között sem éri el a 30 százalékot a nők aránya.
A MATE rektora kifejtette, hogy az élethosszig tartó tanuláshoz hozzáférés és a dinamikusan fejlődő munkaerőpiacon használható készségek megszerzésének lehetősége alapvető feltétel a nők foglalkoztatásának növelésére a mezőgazdasági és élelmiszertermelési ágazatban és a turizmusban is.
Juhász Anikó, az Agrárminisztérium (AM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: tavaly alkották meg a családi gazdasági törvényt, amely adminisztratív egyszerűsítésekkel és adókedvezményekkel arra ösztönözi a vidéki termelőket, hogy családban gazdálkodjanak. Az idén pedig az AM legfontosabb feladata a gazdaságátadási törvény megalkotása, amelyben 3-5 éves átadási fázist és hozzá kapcsolódó támogatásokat is szeretnének kidolgozni, hogy a generációs megújulás a családok számára ne okozzon érzelmi megrázkódtatást, hanem átmenetként éljék meg.
Juhász Anikó elmondta, mindkét törvény a generációmegújítási program része, 2023-ban pedig az új Közös Agrárpolitika részeként a támogatási feltételeket is szeretnék megteremteni.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke hangoztatta: a magyar nőket minden elismerés megilleti, hiszen nemcsak a családban, hanem a munka világában is helyt állnak. Példaként említette, hogy 2010-hez képest a női foglalkoztatás a nagyjából 50 százalékos szintről most már a 70 százalékot közelíti.
Batthyány-Schmidt Margit, a konferenciát szervező Magyar Női Unió Egyesület elnöke elmondta, a szervezet 2013-ban jött létre. Magyarországon nemzetközi mintára 2015-ben honosították meg az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napját.
