Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett immár harmadik alkalommal nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A minden eddiginél több érdeklődőt vonzó rendezvény kiváló fórumot teremtett a BASF növényvédelmi üzletágának globális vezetői, a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei és a termelők közötti párbeszédre, melynek témája a mezőgazdaság jövője volt.
Christoph Hofmann, a rendezvényt szervező BASF Hungária Kft. Mezőgazdasági Megoldások üzletágának vezetője a rendezvény kezdetén kiemelte: a harmadik alkalommal megrendezett fórum mostanra minden szereplőt megmozgató eseménnyé vált, a termelők, a törvényalkotók és a hatóság képviselői egyaránt hasznos platformnak értékelik. A BASF minden erőforrásával és tudásbázisával a termelőket igyekszik segíteni a hatékony gazdálkodásban. De nagyon fontos a termelőkkel való együttműködés mellett a jogalkotókkal való aktív párbeszéd is, hiszen a közös agrárpolitika célrendszerei az Európai Unió társadalmának a mezőgazdasággal szemben támasztott elvárásait kívánják elérni.
Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője, a BASF közép- és kelet-európai vezetője a BASF globális fenntarthatósági stratégiájáról beszélve hangsúlyozta, hogy a vegyipari vállalat az Egyesült Nemzetek Szervezetének Fenntartható Fejlődési Céljaival (UN SDG) összhangban szervezi mindennapi működését, a gondolatok és tettek terén is vezető kíván lenni a fenntarthatóság érdekében. A BASF növeli a fenntarthatóság szerepét az üzleti döntéseiben, meg akarja mutatni, miként tud a társadalomnak hozzáadott értéket biztosítani a teljes értéklánc mentén. Kézzelfogható intézkedésként említette a cégcsoport CO2-kibocsátásának függetlenítését a szerves növekedéstől a vállalat széndioxid-kezelési programja segítségével és a befektetéseket élvonalbeli technológiákba a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsításához.
A rendezvény fővédnöke, dr. Oravecz Márton a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal elnöke beszédében kiemelte, hogy a fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelten fontos, hogy egy-egy új aktív hatóanyag tudományos tényeken nyugvó, kockázatalapú értékelési folyamaton essen át, melyben az döntéshozók figyelembe veszik a döntés munkaerőpiaci és gazdasági hatását is. A növényvédőszer-használatból eredő, az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatokat is úgy kell csökkenteni, hogy az ne veszélyeztesse a növények és növényi termékek károsítóktól való megvédését és a jó minőségű, biztonságos élelmiszer megtermelését. Ezek mellett a termelési folyamatok negatív környezeti hatásait képes csökkenteni a körforgásos gazdaság kiépülése, melynek keretében a melléktermékek hasznosítása fontos szerepet kap. Csak a tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának igénye és a környezeti fenntarthatóság között feszül.
Idén Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke is részt vett a konferencián, ahol a termelők nevében kifejtette: jelenleg az uniós gazdák a Közös Agrárpolitikának köszönhetően képesek kiszolgálni az uniós polgárok élelmezésbiztonságra, minőségre, mennyiségre és fenntarthatóságra vonatkozó igényeit. A Közös Agrárpolitika előírásai a világon a legszigorúbbak, ezért is kerül Európában többe az élelmiszerek előállítása. Az uniós gazdákat támogatni kell a közös büdzséből annak érdekében, hogy meg tudjanak felelni a szigorú előírásoknak, és versenyképesek maradjanak a világ többi országának termelőivel szemben.

Martin Schäfer, a BASF mezőgazdasági megoldások üzletágának, állami és kormányzati ügyek globális igazgatója előadásában a digitális gazdálkodást a növényvédőszerek felhasználása és az engedélyezési folyamat szempontjából vizsgálta. Kiemelte, hogy a digitálisgazdálkodási metódus egyre elterjedtebb a termelők körében, a technológia rendelkezésre állása és elfogadottsága hozzájárul a költségcsökkentéshez, enyhíti a környezetre gyakorolt hatást és segíti a védelmi célok elérését, ezen felül a digitalizáció fokozza a mezőgazdasági termelési rendszerek átláthatóságát.
Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára meglátása szerint integráltan szükséges kezelni a környezetvédelmi követelményeket, valamint további technológiai fejlesztés, illetve adaptáció is szüksége. A megfeleléshez a kistermelőket számukra is elérhető, olcsó megoldásokkal, gyakorlatias tudásátadással kell segíteni.
Dr. Tőkés Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi igazgatóhelyettese előadásában bemutatta az engedélyező hatóságot, és kiemelte, hogy mind a biztonságos élelmiszertermelés, mind az új, innovatív termékek gyorsabb piacra kerülése érdekében szükség lenne a jelenlegi engedélyezési struktúra felülvizsgálatára, ütőképesebbé tételére.
A konferencia minden megszólalója pozitívumként értékelte, hogy a jogalkotó, a hatóság, a szakmai kutatóintézetek, az érdekképviseletek és az innovatív vállalatok között létrejött a kommunikáció. Az érintettek célja közös, az oda vezető út minden szereplőnél stratégiai kérdés. A BASF az Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért konferenciájával nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy segítse az érdekeltek közötti kapcsolódási pontok kialakulását, hogy a környezetkímélő, hatékony agrotechnológiai megoldásokat a szabályozók is megismerhessék, és ezáltal a termelők is hozzáférhessenek.