Együttműködés a fenntartható mezőgazdaságért címmel rendezett nemzetközi konferenciát 2018. november 19-én a Magyar Tudományos Akadémia épületében a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF. A rendezvény kiváló fórumot teremtett a BASF növényvédelmi üzletágának globális vezetői és a magyar növényvédelmi hatóság szakemberei közötti párbeszédre, melynek témája a mezőgazdaság jövője volt.
Christoph Hofmann, a rendezvényt szervező BASF Hungária Kft. Mezőgazdasági Megoldások üzletágának vezetője a rendezvény kezdetén kiemelte, hogy a konferencia platformmá kíván válni, ahol a különböző érintettek (kormányzat, termelők, ipar) megvitathatják a mezőgazdaság jövőjének kérdéseit. A fenntarthatóság holisztikus megközelítése elengedhetetlen, ha a mezőgazdaságról beszélünk. Csak akkor válhat fenntarthatóvá a mezőgazdaság, ha a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok is egyaránt érvényesülnek a döntésekben.
A rendezvény fővédnöke, Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért felelős államtitkára megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a gazdaságilag életképes, hatékony és erőforrásaival fenntarthatóan gazdálkodó mezőgazdasági termelés elérésének egyik kulcsa a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció lehet.
„Az elmúlt hónapokban világossá vált, hogy szeretnénk magasabb fokozatra emelni az elmúlt években nyújtott hazai mezőgazdasági teljesítményt, mert ha összevetjük magunkat a nyugat-európai államokkal, még mindig sok ledolgozandó feladatunk van. Stabil piaci és együttműködési környezet megteremtésével rövid távon tudunk segítni, de középtávon már csak a fenntartható mezőgazdaság lehet a megoldás. Csak a tudásalapú fejlődés és a határokon átnyúló együttműködés oldhatja fel azt az ellentmondást, ami a mezőgazdaság növekvő kibocsátásának igénye és a környezeti fenntarthatóság között feszül. Az új Közös Európai Agrárpolitika keretében új feladatunk van: nem csak támogatási programokat tervezünk és hajtunk végre, de létrejön az európai Mezőgazdasági Tudás és Innovációs Rendszer, melynek működését Magyarországon is biztosítanunk kell. A szakmai vitában számítunk mindenkire: minden vállalkozásnak megvan a maga lehetősége és felelőssége, hogy hozzájáruljon a tudásalapú mezőgazdasághoz, ami magasabb termelési rátát eredményez kisebb természeti lábnyommal.” – emelte ki beszédében Dr. Feldman Zsolt.
Idén Zsigó Róbert, az Élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár is részt vett a konferencián, bemutatva az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia főbb elemeit, aktualitásait. Beszédében kiemelte: a növényvédőszer-használatból eredő, az emberi egészségre és a környezetre jelentett kockázatokat is úgy kell csökkenteni, hogy az ne veszélyeztesse a növények és növényi termékek károsítóktól való megvédését és a jó minőségű, biztonságos élelmiszer megtermelését.
„A helyszín megválasztásának fontos üzenete van számunkra, itt Kossuth Lajos aforizmája jut eszembe: Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihessük az életbe. A BASF állítása szerint kémiát alkot a fenntartható jövőért – ez bizakodásra ad okot, mert a fenntarthatóság már nem csak az államok fontos ügye, hanem az ipari szereplők is felismerték a fontosságát. A fenntarthatóság sokat hangoztatott jelszava tehát nem kötelező önkorlátozást vár el, hanem értéknövelő innovációt. Ma már nem kérdőjelezhető meg, hogy csak a fenntartható agrárium biztosíthatja a jövőt az integrált növényvédelemmel, a növényvédőszerek okszerű használatával, környezetkímélő módszerekkel és alternatív technológiákkal. A mai tanácskozás irányt és lendületet ad majd az innovációban, azaz kiviszi a tudományt az életbe.” – mondta el Zsigó Róbert.
Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője, a BASF közép- és kelet-európai vezetője kijelentette: az innováció tette a BASF-et vezető vegyipari vállalattá, és ma a BASF-nek egyedülálló forrásai és lehetőségei vannak a vegyiparban. Az innováció és a digitalizáció témája mellett a BASF új stratégiájáról és a Visegrádi együttműködés fontosságáról is szólt az egybegyűlteknek:
„Erősítjük a kutatásfejlesztési együttműködéseinket, és úgy alakítjuk ki a szervezetünket, hogy partnereink visszajelzései eljussanak a kutatóinkhoz. A digitalizáció segítségével új, izgalmas vevői kapcsolatokat építhetünk ki. Meg kívánjuk tartani vezető szerepünket a fenntarthatóság elméleti és gyakorlati területein. Ennek szellemében tovább fokozzuk a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételét az üzleti döntéseink során. Továbbra is formáljuk és ösztönözzük a fenntartható mezőgazdaságért folytatott vitákat. Mindent megteszünk a termelők támogatásáért, és azért, hogy pozitív örökséget hagyjunk a jövő generációja számára. Azt tapasztaljuk, hogy Magyarországnak és a Visegrádi Négyeknek erősödik a szerepe az Európai Unión belül. A Visegrád-koncepcióban hatalmas politikai, gazdasági és kulturális lehetőségek rejlenek. A BASF elkötelezett partnere a Visegrádi országoknak. A régió potenciálját mi sem bizonyítja jobban, mint az ide áramló kivételes mennyiségű külföldi működőtőke. Ez az európai gazdaság hajtóereje is lehet a jövőben, különösen a Brexit után.” – hangsúlyozta Dr. Thomas Narbeshuber.
Paul Leonard, a BASF mezőgazdasági megoldások üzletágának, állami és kormányzati ügyek globális igazgatója az innováció, elővigyázatosság és fenntarthatóság témakörét járta körbe prezentációjában. Az innováció fontos (többek között) a fenntartható mezőgazdaság eléréséhez, a gazdaság új életre keltéséhez és a fenntarthatósághoz. Kiemelte, hogy a technológiai innováció kockázatvállalást igényel és bizonytalanságra épül. A politikának meg kell találnia a módját annak, hogy megértse és csökkentse a technológiai kockázatokat, de nem szabad azokat teljesen felszámolnia.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint csak a jövedelmet termelő mezőgazdaság fenntartható, az állandó függés a támogatástól az iparágat nem jó irányba viszi.
„Egyértelműen látszik, hogy az eddigiektől eltérő korszak jön majd az unióban 
a mezőgazdaságban, jelentős kihívások, feladatok elé nézünk. A GOSZ legfontosabb feladata, hogy megtalálja azokat a lépéseket, amelyekkel a teljes tagság eredményesebbé tehető..” – fejtette ki Petőházi Tamás
A konferencia egyik kiemelt blokkja a növényvédőszer-hamisítás elleni fellépéseké volt. A kormányzat részéről Dr. Bognár Lajos, az Agrárminisztérium Helyettes Államtitkára a jogi keretekekről beszélt, a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatósága, valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület munkájáról tartott előadásában pedig hangsúlyozta, hogy a minisztérium az egyik legfontosabb feladatának tartja a hamisított növényvédőszerek felderítését és a piacról való kivonását. A hamisított és illegális növényvédőszerek világkereskedelme növekszik. Az szervezett bűnöző csoportok által készített és piacra dobott, egyre nagyobb mennyiségű hamis és illegális növényvédőszer valós veszélynek teszi ki a gazdálkodókat, a környezetet, a gazdaságot és nem utolsó sorban a fogyasztók egészségét is.

„A fenntartható mezőgazdaság több élelmet termel kevesebb erőforrás felhasználásával, garantálja a termelő, a fogyasztó és a környezet biztonságát, valamint lehetővé teszi a gazdálkodók számára a nyereséges termelést. A rendkívül szigorú európai szabályozás és a szűkülő erőforrások azonban összetett problémahalmazt jelentenek a gazdáknak” – tette hozzá Dr. Philippe Baudoin, a BASF európai engedélyezési vezetője, a hamisításellenes tevékenységek koordinátora. Érdekes összevetni, hogy amíg az Egyesült Államokban két év, addig Európában, a soklépcsős engedélyezési folyamat és a közvélemény nyomása miatt hat év az átlagos piacra lépési idő egy-egy új termék esetében. Egyetlen új molekula engedélyezése átlagosan 11 évig tart, és 266 millió Euróba kerül. Beszédes, hogy 2011 óta az 58 bejelentett molekulából 7 kapott engedélyt az EU-ban. Dr Philippe Baudoin a rendkívül összetett engedélyezési rendszer egyszerűsítésében látja a megoldást. A három engedélyezési zóna kialakítása meggyorsíthatná a folyamatokat, így a tagországok gyorsan (4 hónap alatt) átvehetnék a valahol már engedélyezett hatóanyagú szerek dokumentációját, de a tapasztalat szerint a vizsgálatokat minden tagország újra elvégzi, mindössze 10 százalékban tartva a megadott határidőket. Meglátása szerint növényvédőszer-hamisítás a másik hatalmas problémakör (1,2 milliárd euró kárt okozva a gyártóknak), melynek megfékezése a párhuzamos behozatal tiltásával és az átcsomagolással lenne megoldható.
Dr. Tőkés Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatóhelyettese szintén az engedélyezési nehézségekről beszélt, de pozitívumokat is említett: a hatóság elérhető az ügyfelek számára, minden ügyfél azonos bánásmódban részesül, a kérelmeket az érkezés sorrendjében kezelik, illetve a bonyolult értékelést nem igénylő ügyeket (parallel, szükséghelyzeti, klón) esetében nem használják ki a jogilag rendelkezésre álló határidőt, ami gyorsabb ügyintézést eredményez. Viszont az erőforráshiány nagyban megnehezíti az együttműködést a partnerekkel, a mezőgazdaság jelentőségéhez képest a hazai az egyik legkisebb létszámú hatóság az Európai Unióban.
Julia Richter, a BASF Mezőgazdasági Megoldások üzletágának fenntarthatósági munkatársa konkrét példákkal mutatta be, hogy mit jelent a fenntartható mezőgazdaság a BASF olvasatában. A modern termelőknek olyan innovatív technológiákkal, megoldásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy képesek legyenek a szükséges élelmiszert, takarmányt vagy üzemanyagot a fogyasztó, a környezet és a termelő számára is biztonságos módon előállítani.
„Számunkra az innováció csak gyakorlati akciókkal hasznos: magas szintű tudományt alkalmazunk a valódi világ problémáinak megoldására, az alapoktól szorosan együttműködve az egész mezőgazdasági közösséggel. Segítünk partnereinknek a termékek és szolgáltatások felelősségteljes felhasználásában, lehetővé téve számukra, hogy biztonságos körülmények között termeljenek, és hozzáférhessenek a legújabb innovációkhoz és minden szükséges információhoz.”