Elővásárlási ranghelyek kötelezettségei az állattartó, ökogazdálkodó vagy vetőmagtermesztő esetén

Fotó: Németh András Péter / Szabad Föld
A termőföld vásárlásakor az előkelőbb elővásárlási ranghely kötelezettségekkel jár. Ezeket a vállalásokat és az esetleges szankcionálásukat ismerteti írásában Dr. Cseh Tibor András, a Magosz főtitkára.

A Földforgalmi törvény legutóbbi módosítása alapján magasabb ranghelyre kerültek a kiemelt tevékenységek, így például az állattartó, az ökogazdálkodó vagy a vetőmagtermesztő. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy aki ezekre a ranghelyekre hivatkozik, az komoly vállalásokat köteles betartani a szerzést követően.

Ranghelyek az elővásárlási sorrendben

Az állattartó, az ökogazdálkodó, a kertészeti tevékenység végzője vagy a vetőmagtermesztő egy 2023. január 1-jei törvénymódosítás alapján már a szomszédot is megelőzi az elővásárlási sorrendben. Nagyon fontos, hogy ezekre a ranghelyekre főszabály szerint csak a helyben lakó gazdák hivatkozhatnak. Tehát hiába minősül például valaki állattartónak, csak akkor jár neki ez a kiemelt ranghely, ha a föld fekvése szerinti településen lakik. Egymással ezek a tevékenységek azonos ranghelyen állnak, tehát ha egy ökogazdálkodó és egy vetőmagtermesztő is megszerezné a földet, úgy közöttük az dönt, hogy melyikük ŐCSG vagy CSMT tagja. Ha mindketten azok, úgy abban az esetben közülük automatikusan a szerződés szerinti vevővel hagyják jóvá a szerződést (ha két „rájelentkező” áll azonos rangsorban, akkor az eladó választ közülük).

Az ökogazdálkodó vállalásai

Szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ág esetén azok hivatkozhatnak erre a ranghelyre, akinek a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása. Mit kell ehhez igazolni? Elsőként szükség van egy már meglévő ökogazdálkodói tanúsítványra. Emellett kötelezettséget kell vállalni arra, hogy a föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni a birtokba lépéstől számított tíz évig. Sőt, már a birtokba lépés után 30 napon belül igazolnia kell a kormányhivatal irányába, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes területre ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

Ezeket a jogutódra nézve is vállalni kell, tehát ha a tíz év alatt átruházná az ingatlan tulajdonjogát, úgy a jogutódnak is be kell tartania az előző tulajdonos által tett vállalásokat.

Mikor nem lehet az ökogazdálkodásra hivatkozni? Magától értetődő, hogy ha a föld egy másik személy használatában áll még legalább három évig, ilyen esetben az ökogazdálkodó ranghelyére nem lehet hivatkozni.

2013. évi CCXII. törvény 18/A. §

A vetőmagtermesztő vállalásai

Szántó művelési ágú terület esetében elővásárlási jog illeti meg azt a helyben lakó földművest, aki a vetőmagelőállításhoz szükséges terület biztosítása céljából szerezné meg a földet. Ennek előfeltétele, hogy az elővásárlásra jogosultat a növénytermesztési hatóság szaporítóanyag-előállítóként nyilvántartásba vette (természetesen nem a megszerzendő területre kell ezt igazolnia, hanem a már használatában lévő föld tekintetében). Az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatában azt kell vállalnia, hogy legkésőbb a tulajdonjog megszerzésétől számított három éven belül birtokba veszi a területet, majd a birtokba lépéstől számított tíz év során legalább akkora többletterületen termel szaporítóanyagot a saját nevében, mint amekkora területet most megszerez (a többletterületet a vetésforgó miatt hosszabb időtartamhoz, az elmúlt öt év átlagához nézik). A vállalásokat ebben az esetben is a jogutódra kiterjedő hatállyal kell megtenni.

Mikor nem lehet a vetőmagtermesztésre hivatkozni? Az ökogazdálkodó ranghelyéhez hasonlóan magától értetődő, hogy ha a föld egy másik személy használatában áll még legalább három évig, a vetőmagtermesztő ranghelyére nem lehet hivatkozni.

2013. évi CCXII. törvény 18/B. §

A kertészeti tevékenység végzőjének ranghelye és vállalása

Elővásárlási ranghelye van annak, aki kertészeti tevékenység céljából szerezné meg az adott termőföldet. Ennek két korlátja is van:

(1) csak helyben lakó földműves hivatkozhat erre,

(2) ezt a ranghelyet szántó esetében nem lehet igénybe venni, csak kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú területnél.

Itt külön előfeltételt vagy vállalást nem kell teljesíteni, ellenben ha később már nem kertészeti célra hasznosítja a területet (például átminősíti szántóvá és gabonatermesztésbe kezd), úgy itt is felmerülhet a vállalások megszegése.

Földforgalmi törvény 18. § (2) bek. c) pont

Az állattartó vállalásai

Azt a helyben lakó földművest, aki a föld fekvése szerinti településen már legalább három éve állattartó telepet üzemeltet,

  • rét, legelő (gyep), vagy fásított terület eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában
  • szántó művelési ágú terület esetén elővásárlási jog illeti meg az előző pontban fel nem sorolt állatfajok vagy szarvasmarha vonatkozásában.

Szántó esetében viszont egy további feltételt is teljesíteni kell, mégpedig takarmányvállalkozásnak is kell minősülni. Hogyan válhat valaki takarmányvállalkozássá? A nyilvántartásba vételi kérelmünket a kormányhivatalhoz kell benyújtani. Egyszerűsített eljárás vonatkozik például arra, aki a takarmányt a saját állományának állítja elő vagy ha nem történik gyógyszeres bekeverés az előállítás során.

65/2012. (VII. 4.) VM rendelet

Ezen túl meg kell lennie az előírt állatlétszámnak is (az állatsűrűség számítása az 57/2014. VM rendeletben található). Az állatlétszám fenntartása jelenleg nem feltétel a földszerzést követően, de a visszaélések kiszűrése érdekében fontosnak tartom ezt a jövőre nézve előírni.

Mi a következménye, ha nem tartják be a földszerzéskor tett vállalásokat?

Amennyiben a kormányhivatal – bejelentés alapján vagy saját ellenőrzése során – azt állapítja meg, hogy a földszerző nem tartotta be a szerzéskor vállalt kötelezettségeket, először figyelmeztetésben részesítik, majd bírságot szabnak ki vele szemben, végső soron pedig a föld tulajdonjogát is elveszítheti (mivel vételi joga nyílik a korábbi adásvételkor elfogadó nyilatkozatot tevő földműveseknek). A magam részéről a jövőre nézve azt is fontosnak tartom előírni, hogy akivel szemben bírságot szabnak ki emiatt, azt – a földvédelmi bírsághoz hasonlóan – öt évre zárják ki a további földszerzésekből.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára

Cikk felhasználási feltételek:

Amennyiben a Felhasználó a saját weboldalára, közösségi oldalára tartalmat kíván átvenni a honlapról, azt kizárólag oly módon teheti meg, hogy a cikk címét és tartalmának rövid összefoglalóját (leadet) a képi elemek nélkül, változatlan tartalommal és hiánytalanul átveszi a Honlapról, és a forrást megjelölve a cikk teljes tartalmára mutató hiperhivatkozást (közvetlen linket) helyez el a címben vagy a lead alá. A felhasználási feltételekről itt olvashat.

 

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Ajánlataink