Nemrég jelent meg az a hír, hogy jelenleg a magyar termőföldek kevesebb mint hat százaléka van ökológiai gazdálkodásba vonva. Azért, hogy ez a szám tovább emelkedjen, komoly támogatásokkal ösztönzik az ökotermesztést, jelentős többletforrásokat biztosítva egy hagyományos termesztéssel hasznosított területhez képest. Az ökotermesztés másik előnye, hogy a földszerzésnél is előkelő ranghely jár az ezt vállaló földművesnek. De ahogy az lenni szokott, néhányan ebben is a könnyű földszerzés lehetőségét látták meg, nem véletlen tehát, hogy a földforgalmi szabályok szigorítására volt szükség az ökológiai gazdálkodásra vonatkozóan is. Ezeket a szabályokat mutatom be a cikkemben.

Elővásárlási ranghelye

Szántó, kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban a helyben lakó gazdálkodókat megelőzően szerezhet földet az a földműves, aki 20 kilométeren belüli lakóhellyel rendelkezik és a tulajdonszerzésének célja az ökológiai gazdálkodás folytatása.

Az ökológiai gazdálkodó tehát a helyben lakó földműveseket megelőzi, de a földhasználót és a helyben lakó szomszédot nem.

Mi dönt ranghelyazonosság esetén?

Az ökotermesztéssel azonos ranghelyen áll egy másik ökotermesztést vállaló személy, de velük azonos megítélés alá esik a helyben lakó állattartó, kertészeti tevékenységet vállaló vagy a vetőmagtermesztő gazdálkodó is. Mi dönt közöttük ranghelyegyenlőség esetén? Azt már a Kúria is kimondta, hogy amennyiben azonos rangsorban állnak a felek, úgy a Földforgalmi törvény 18. § (4) bekezdése dönt, azaz első helyen a családi mezőgazdasági társaság tagja vagy őstermelők családi gazdaságának tagja áll. Ha ebben is egyezőség van, úgy automatikusan a szerződés szerinti vevővel kerül jóváhagyásra a szerződés. Ha a rájelentkezők között áll fenn a ranghelyazonosság, úgy az eladó választhat a felek között. [Földforg. tv. 22. § (2) bek].

Nem lehet ökotermesztésre hivatkozni, ha más használja a földet

Fontos korlátozás, hogy az ökológiai gazdálkodásra hivatkozó elfogadó nyilatkozat csak akkor vehető figyelembe, ha az elővásárlási joggal érintett földön nem áll fenn a föld használatát harmadik személy számára az adás-vételi szerződés megkötését követő legalább három évre biztosító földhasználati jogviszony.

Milyen vállalások szükségesek az elővásárlási jog gyakorlásához?

Az általános nyilatkozatok mellett természetesen többletkövetelmények is vannak az ökológiai gazdálkodást vállaló személlyel szemben:

• már a nyilatkozat megtételét megelőzően ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, és
• az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területét az azon fennálló földhasználati jogviszonynak a nyilatkozat megtételének napján hatályos időtartamát követően, de legfeljebb a tulajdonjog megszerzésétől számított 3 éven belül birtokba veszi, továbbá
• a birtokba lépéstől számított tíz évig – ideértve az átállási időszakot is – az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén ökológiai gazdálkodást fog folytatni, emellett
• a föld birtokba vételét követő 30 napon belül a kormányhivatalnál igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai gazdálkodásra átállást megkezdte, továbbá
• az átállási idő lejárta után igazolnia kell, hogy a teljes terület vonatkozásában az ökológiai termelésre utaló kifejezés használatára jogosító termelői ökológiai gazdálkodói tanúsítvánnyal rendelkezik.

[2013. évi CCXII. tv. 18/A. §]

Mi történik, ha nem tartják be a vállalásokat?

A szerzési feltételek betartását a kormányhivatal ellenőrzi. Ha a kormányhivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos nem tartotta be a szerzéshez vállalt kötelezettségeket, úgy először figyelmeztetésben részesíti, majd bírságot szab ki vele szemben. Abban az esetben, amennyiben 6 hónapon belül nem teljesíti a vállalásokat, úgy az eredeti adásvételkor elővásárlási jogosultaknak vételi joga keletkezik. Erről a lehetőségről a kormányhivatal hivatalos formában tájékoztatja az eredeti adásvételre elővásárlási nyilatkozatot tevő személyeket.

Előhaszonbérleti jog: ez a ranghely illeti meg az ökotermesztőt

A haszonbérletek tekintetében kiemelt előhaszonbérleti ranghely illeti az ökológiai gazdálkodást vállaló helyben lakó földművest. A ranghely itt is szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld esetén érvényesül, és ugyanúgy vállalni kell az elővásárlási jognál előírt feltételeket. Egy értelemszerű eltérés van: az előírásokat a haszonbérlet időtartamára kell vállalni [2013. évi CCXII. tv. 55/A. §]

A ranghely tekintetében az ökológiai gazdálkodást vállaló személy első helyre kerül a „volt haszonbérlővel” illetve a helyben lakó állattartóval, kertészeti tevékenységet vállalóval vagy a vetőmagtermesztővel azonos ranghelyre.

Ranghelyegyenlőség esetén ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint az elővásárlási ranghely esetén fent leírtaknál, tehát főszabály szerint a szerződés szerinti haszonbérlő szerzi meg a területet.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének megbízott főtitkára