Összességében vízhiányos nyárvégéről és őszről beszélhettünk. Az első gondok a repcénél jelentkeztek. Sokszor rosszul elkészített, száraz magágyba kerültek a magok, amik így nem tudtak optimálisan, egyenletesen kelni. Nem sokat javult a helyzet a kalászosok vetésének idejére sem. A csapadékhiány, a talajban folyamatos vízdeficitet eredményezett. Ezen az állapoton a téli hó mennyisége sem tudott érdemben változtatni.
Az OMSZ szerint 2019. első negyedévében az előzetes adatok szerint alig több mint 40 százaléka hullott a sokéves csapadékátlagnak országosan. Különösen a február és a március volt száraz. A február igen csapadékszegény volt: országos átlagban mindössze 13 mm csapadékot mértünk, A márciusi havi összeg nem éri el a 11 mm-t, ami alig több mint a havi normál 30 százaléka. Az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna-Tisza közét és a Nagykunságot mindkét hónapban elkerülték csapadékot adó légtömegek.
Mivel a téli csapadékmennyiség nem volt elegendő a nagyobb mélységek őszi aszály utáni feltöltéséhez, így 50 cm alatt is számottevő vízhiány alakult ki a talajokban.Az aszály jelei a keleti országrészben sokfelé, a Dunántúlon foltokban mutatkoztak, keleten a rossz víztartó képességű talajokon a legsúlyosabb a helyzet.
Az őszi búza, őszi árpa, rozs és triticale állományok általában nagyon vegyes képet mutatnak, állapotukat az eddig lehullott csapadék mennyisége határozza meg és lényegesen gyengébb a korábbi évek hasonló időszakához viszonyítva. A halmozódó csapadékhiány a növényeket is megviselte, a kelés elhúzódó és egyenetlen volt. Fokozta a problémát, hogy a tél végén, illetve kora tavasszal kijuttatott fejtrágyák a szárazság miatt nem hasznosultak, az állományok ezért fejletlenek és gyengén bokrosodtak. Növényvédelmi szempontból elmondható, hogy gombabetegségek a ritka állományok és a szárazság miatt eddig nem jelentkeztek számottevő mértékben, csak helyenként lehet kisebb rozsda-fertőzéseket megfigyelni. A veresnyakú árpabogár lárvái megjelentek az állományokban az ország több pontján, ezeken a helyeken már készülődni kell a védekezésre. A gyomok elleni védekezés időzítésének a kalászosok esetében is fokozott jelentősége lesz, tekintettel a ritka állományok gyenge gyomelnyomó képességére és a gyomok elhúzódó kelésére. Az őszi kalászosok esetében a legrosszabb előrejelzések Békés megyéből érkeztek, ahol az állományok 80%-a gyenge minőségű, ezért jelentős bevételkieséssel számolhatnak a gazdálkodók. Az előrejelzések szerint komoly problémák várhatók még Csongrád megyében is, ahol 50-60%-os a gyenge állományok aránya, de még jó néhány megyében 30-40% közöttiek a gyenge állományok. Ezek egyelőre csak előzetes megoszlási eredmények, amelyekből majd a termésbecslési felmérések során kaphatunk pontosabb képet.
Az őszi káposztarepce állományokban már az ősz folyamán is nagy eltérések voltak a száraz, csapadékmentes időjárásnak köszönhetően. Általánosságban elmondható, hogy az augusztus végén elvetett táblák viszonylag egyöntetűen keltek és megfelelő állapotban mentek a télbe a szeptember első napjaiban lehullott csapadék következtében. A később vetett állományok sajnos nagyon egyenetlen kelési képet mutattak, sok helyen ki sem keltek a növények. Az állományok jelenleg virágzó állapotban vannak, gyenge-közepes képet mutatnak. A csapadék hiánya miatt a kijuttatott fejtrágyák sem hasznosultak megfelelően és ez egyértelműen negatív irányba fogja befolyásolni a termés eredményét és a minőségét is. Növényvédelmi szempontból átlagos évjárat van, a rovarkártevők, azokon belül is a repcebolha és a szárormányosok elleni első védekezés már mindenhol megtörtént, az elkövetkező időszakban a repcefénybogár betelepedése fog feladatot adni a növényvédelmi szakembereknek. A szárazság miatt a gyomok kelése is elhúzódik, ezért a védekezés időzítésének fokozott jelentősége volt.
Békés megyében a legrosszabb a helyzet, közelíti a katasztrofális jelzőt. A repce vetésterületének jelentős részén, 8500 hektáron, ami a megyei vetésterület csaknem 35%-a, kipusztulás vagy kitárcsázás történt. Csongrád megyében a korábban, az őszi csapadékhullám előtt elvetett repcék átlagosan fejlődnek. A megkésett vetéseknek fele ki sem kelt, vagy nagyon ritka állományt alkot, amelynek fenntartása nem ésszerű. Ezért sok táblát kiműveltek a gazdák, ez egyelőre 4148 hektár, ami a megyei vetésterület 20%-a.A tavaszi aszály következtében a fakadás megindulása után a szármegnyúlás fázisa elmarad az ilyenkor megszokottól a 20-25 cm magas növények már zöldbimbós, feslő virágbimbós állapotban vannak. Helyenként az állományokat a mezei pocok és az őz is ritkítja. A repcefénybogár után a bundásbogár invázió kezdődik. Az oldalhajtások száma és a növény magassága messze elmarad a sokéves átlagtól és ezt a jó kompenzáló képességéről ismert repce kultúra sem tudja korrigálni. Ezért a várható termésátlag jelentősen elmarad az elmúlt évek átlagától.