Elbukott a sertéságazat, a békeévek pedig véget értek az agráriumban

Fotó: Nagy Norbert, Fejér Megyei Hírlap
Megtört a Takarék AgrárTrend Index több mint egy éve növekvő trendje, amelynek értéke 2021 harmadik negyedévében 31,4 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 0,7 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. A nagy kérdés továbbra is az, hogyan sikerül az alapanyagok drasztikus drágulását érvényesíteni az értékesítési árakban.

Kezd kettészakadni a mezőny, a növénytermesztők alapvetően optimisták a magas árak miatt, míg az előbbiek terményeiből készülő takarmányokat feletető állattenyésztők pesszimisták – mondta a Takarék AgrárTrend Index harmadik negyedéves eredményeit ismertető tájékoztatón Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója. Az index összeállításakor ügyfelekkel folytatott beszélgetések kulcsszavai az energia, a műtrágya és az árazási politika voltak – mondta. Az energiát az égbeszökő árak miatt emlegették főként, míg a műtrágya is hasonló aspektusban került szóba, ami kiegészült azzal is, hogy egyáltalán mennyire lesz elérhető a termék. A magasba szökött költségek miatt szintén kulcsfontosságúvá vált az árazási politika, amivel kapcsolatban az ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy

az állattenyésztőknél, valamint a kertészeti ágazatban az látszik, hogy a termelőknél nem nőnek az árak, de a boltokban igen.

Az egyes ágazatokat elemezve elhangzott, hogy a szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajos magvak termékpályákon derűlátóak a szereplők, átlag feletti az alindex értéke. A búzaaratás jól sikerült, jó a minőség, és gyakorlatilag nincs az a mennyiség, amit ne lehetne eladni. A világpiaci árak továbbra is magasak, de a műtrágyahelyzet fokozódik, ennek ellenére ha az előző évi jövedelmezőséget nem is érik el a termelők, a sokéves átlag jövedelemszint elérhetőnek tűnik. A kukoricahozamok gyengébbek mint tavaly, de az árak nagyon magasak, és a termelők elmondásai szerint a kilátások jobbak mint nyáron.

Az állttenyésztők között a baromfihús-termékpálya helyzetértékelése a legjobb. Mivel ott a legmagasabb az integráltság foka, az értékesítési árak már majdnem teljesen lekövették az inputok drágulását. A takarmányárak – a pulyka kivételével – érvényesíthetők a termelői árakban, lassan a feldolgozói átadási árakban is. A feldolgozói oldalon viszont az energiaárak emelkedése kihívás elé állítja a piac szereplőit, hiszen a költségek egyik meghatározó részét az energia adja.

A hazai húsmarha-tenyésztés főként élőállat exportra alapozott, a beszámolók szerint ezek piaca stabil. A tejpiacon is növekednek az inputköltségek, viszont mivel itt főként vegyes gazdaságokban folyik a termelés – vagyis a megtermelt takarmányt etetik fel az állatokkal – nem kell vészharangot kongatni – fogalmazott Hollósi Dávid.

Az állati termékpályák közül a legpesszimistább a sertésé.

A sertéstartók vagy nem tudják eladni disznóikat, vagy 340-350 forintos kilónkénti áron adhatnak túl állataikon, miközben az önköltségük 400 forint körül van. Kína újjáépül az afrikai sertéspestis után, így befulladt az uniós export. „A sertéságazat elbukott, gyakorlatilag 30 éve folyamtos leépülésben van, nem sikerült visszaállítani a növekedési pályára” – jelentette ki az ügyvezető igazgató.

Az index kiemelkedő javulást mutat viszont a szőlő-bor termékpályán. Az idei szüret országos átlagban jól sikerült, az értékesítési csatornák pedig nagyrészt helyreálltak, hiszen a korlátozások nagy részét, amely főként a vendéglátóhelyeket érintette, feloldották a nyári szezonra.

A leginkább pesszimista termékpálya a gyümölcságazat, amely köszönhetően a tavaszi fagyoknak, súlyos károkat szenvedett. Szintén az átlag alatti kilátásokat mutat a tojástermékpálya. Idén a hazai kereslet csökkent, miközben a már említett takarmányár-emelkedés a tojás termelői árában még nem jelent meg, várhatóan csak az utolsó negyedévben fog, amikor tisztességes jövedelemre tehetnek szert a termelők.

A Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar 2021-es évének vízválasztója az lesz, hogy világszerte hogyan alakul a kukorica árszintje az október–novemberi aratás után. Ez alapjaiban befolyásolja az állattenyésztők és az ipar helyzetét. A Takarékbank harmadik negyedévi megkérdezése alapján a termelők az ideihez hasonló árakra számítanak, többen számoltak be arról, hogy az idei termés jó részét betárolják, várva a mostaninál még kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. Ez viszont az állattenyésztési pályákon jelenthet további alapanyag-drágulást.

Az agrárium az energiaárak alakulását is élénk figyelemmel követi, hiszen a drágulás mind a termelésben, mind a feldolgozásban komoly kihívás elé állítja a szereplőket. Az élelmiszer-termelés költségszerkezetére emellett jelentős hatással lesz a minimálbér emelése is, így az élelmiszer-kereskedők oldaláról a beszerzési árakban ezeknek érvényesülnie kell ahhoz, hogy fenntartható maradjon az élelmiszer-gazdaság.