Piaci, generációs és technológiai korszakváltás zajlik a mezőgazdaságban, ami a magyar gazdálkodók számára is alkalmazkodási kényszert jelent – mondta Feldmman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Prega, precíziós gazdálkodási és agrárinformatikai konferenciát megnyitó előadásában. Mint mondta, az elmúlt néhány évben rengeteg olyan hatás érte az agrártermelőket, amelyek kivédésében a technológiai megújulás segítséget jelent. Ebben az átalakuló világban a magyar mezőgazdaság csak akkor tudja megőrizni, illetve növelni versenyképességét, ha alkalmazza a digitális technológiákat – nyomatékosította, hozzátéve, hogy ehhez viszont kell az ember, amelyik az új technológiákat kellő szaktudással és nyitottsággal képes alkalmazni.

Kormányzati oldalról az látszik, hogy az agrárdigitalizáció nem egyszerű, tanulni kell, amit az agrárkormányzat a tudásátadás támogatásával segíteni fog. A most zajló generációváltásnak az is a következménye, hogy az agrárdigitalizációs technológiák intenzívebben tudnak terjedni. Az idei évtől elindult új agrártámogatási rendszerben is jelen vannak a digitalizációs megoldások,

már a támogatások igénybevételéhez szükséges adminisztrációban is felértékelődnek például a műholdképek, és a bonyolult rendszerekben eligazodni segítő okoseszközök

– mondta.

A 2020-as agrárcenzus próbált képet kapni arról is, hol tart a magyar mezőgazdaság digitalizációja – elevenítette fel az államtitkár. Akkor azt a következtetést vonták le, hogy minél nagyobb területen gazdálkodik valaki, annál nyitottabb a technológiai megújulásra. Közben tovább erősödtek a 100 és 300 hektárt művelő közepes gazdaságok, és már ők is egyre nyitottabbak az új technológiákra. Ezt jelzi, hogy

amely keretében 2700 gazdálkodó jutott forráshoz, ami ugrásszerű előrelépést hozott a hazai agrár-eszközállomány fejlettségében. Az államtitkár elmondta, hogy ezt az utat folytatják az idén indult új agrártámogatási ciklusban is, vagyis támogatást biztosítanak a technológiai megújuláshoz és a képzésekhez is.
Uniós támogatások: előtérben a hatékonyságnövelés és az agrárdigitalizációNégyszeresére növeli a vidékfejlesztési forrásokon belül a következő öt évben beruházásokra elkölthető forrásokat az agrártárca. Fontos fő cél a digitalizáció, az agrárüzemek termelési és energiahatékonyságának növelése.

A növénytermesztésben fennálló kihívásokat taglaló kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy az agrároktatás és az ágazatban végbemenő technológiai fejlődés közti olló egyre nyílik. Szabó István, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatási és nemzetközi rektorhelyettese erre is reagálva azt mondta, hogy egyetemükön mindent megtesznek azért, hogy ez az olló ne nyíljon, és olyan ismereteket is oktassanak, amelyek a gyakorlatban csak néhány év múlva jelennek meg. A MATE az agrárdigitalizációs kutatási háttér megteremtésében világszinten is jól áll, a tanterveik átalakítása pedig most folyik.

A cél, hogy bármilyen agrárszakon is végez egy hallgató, rendelkezzen agrárdigitalizációs ismeretekkel

– hangsúlyozta. A jövő fél évben pedig elindítják az ilyen irányú, két féléves mesterképzésüket is – tette hozzá.

A Debreceni Egyetemen az agrárképzés – amely a városban már 155 éves múltra tekint vissza – kiemelt stratégiai területnek számít, ezen belül pedig a digitalizációs ismeretek oktatása is az – mondta Harsányi Endre, az egyetem rektorhelyettese. Debrecenben teljesen lecserélték az oktatás gyakorlati részét szolgáló eszközparkot, és elindítják a precíziós mezőgazdasági mérnöki alapképzésüket, amely keretében egy USA-beli, Dél-Dakota államban működő egyetemmel együttműködésben a hallgatóknak lehetőségük lesz két félévet az amerikai egyetemen tanulniuk.