A legutóbbi OMÉK óta jelentős előrelépés történt a női gazdálkodók érdekeinek képviseletében, és egy sor európai ország után Magyarországon is megalakult az érdekképviseleten belül a gazdasszony tagozat – mondta a Világgazdaság tudósítása szerint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) kerekasztal-beszélgetését felvezető Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Az elmúlt időszakban sorra alakultak az országban a Magosz vármegyei gazdasszony tagozatai, és mára már országos lefedettségűvé bővült a hálózat.
A NAK elnöke szerint a nők jelenléte mindig intenzív volt az agráriumban, de a nehéz, a látványos munkát jellegéből adódóan többnyire a férfiak végezték, a háztáji gazdálkodásban a női kisegítő szerep volt jellemző. Ugyanakkor a világ teljes népességének közel negyede vidéken élő nő, ami hatalmas potenciált jelent. A nemzetközi statisztikák azt támasztják alá, hogy az agráriumban dolgozó és vállalkozó nők aránya az egész világon növekedésnek indult, amit Magyarországon is lehet tapasztalni. Az OMÉK keretében megrendezett eseményen Győrffy elmondta: a nők manapság már jelentős háttérmunkát végeznek az agráriumban: jogi, gazdasági, adminisztratív feladatokat látnak el, rendszerint a hatóságokkal is ők tartják a kapcsolatot, viszik a pénzügyeket.
A kerekasztal-beszélgetésen kiderült, mennyire változatos módon kerültek a nők olyan helyzetbe, hogy saját gazdaságuk legyen, és abban vezető szerepet töltsenek be. A szülői példa azért általában meghatározó volt. Van, akinek egész gyerekkorát végig kísérte a gazdálkodás, és a közgazdászként döntött úgy, hogy főállásban a mezőgazdasággal fog foglalkozni, volt, akire egy családi tragédia után szakadt rá az állattartó gazdaság, amikor édesapja halála után másnap már az állatszállítást kellett intézni, és olyan is, aki férjével vette át szülei gazdaságát.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az elmúlt 10-15 évben olyan dinamikusan változott és változik a gazdasági környezet, olyan mértékben felértékelődött az innováció szerepe, amivel a szüleik annak idején nem találkoztak. Ma egy vezetőnek, akár nő, akár férfi, értenie kell a projektek menedzseléséhez, a finanszírozási kérdésekhez, a gazdálkodás technológia folyamataihoz és az értékesítéshez is.
Az is jellemző mindannyiukra, hogy sokat adminisztrálnak, mert a támogatási rendszer ezt követeli meg.
A háttérmunkát, az adminisztrációt, a pénzügyeket és a vezetésszervezést sok helyen átvették a gazdasszonyok
– hangzott el. Ezt erősítette meg a falugazdászként is dolgozó Csővári Andrea, aki elmondta, hogy egyre több nő ül a folyosón, vagyis az ügyintézés is egyre inkább a nők feladata.
A női vezetői szerepekről Hernádi Noémi elmondta, hogy az egyetem alkalmazottként kezdte, és nagy feladat volt elfogadtatnia magát a nála idősebb férfiakkal, de sikerült, és ez is egy lépés volt afelé, hogy mindenki rájöhessen: ebben az ágazatban sem férfi és női szakemberek vannak, hanem a munkájukhoz értők, és nem értők.
