Jól ismert, hogy a Földforgalmi törvény szigorú szabályokat ír elő egy földrészlet megszerzése kapcsán. Nincs ez másként a földhasználatnál sem, hiszen a jogszabály tételesen felsorolja azokat a szerződéstípusokat („jogcímeket”), amelyeken a használatot meg lehet szerezni. A tulajdonos saját használata mellett így a földhasználat jogcíme főszabály szerint még haszonbérlet vagy szívességi földhasználat lehet (a rendkívül ritka „rekreációs földhasználatra” és az erdők földhasználati jogcímeire most nem térek ki részletesen). Ezeken túl is létezik egy speciális kategória, az alhaszonbérlet, nézzük, mit takar ez pontosan!

Ki és hogyan köthet alhaszonbérleti szerződést?

Ahogy a nevéből is következik, az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, tehát már eleve feltételez egy haszonbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő között. Könnyen akadhat azonban olyan gazdasági helyzet, mikor a haszonbérlő valamilyen okból mégis tovább átengedi a földhasználatot egy másik gazdálkodónak, általában ilyenkor ez a másik fél is enged át cserébe földet az eredeti földhasználónak. Erre épül a jogszabályi rendszer is, hiszen alhaszonbérbe adásra csak vetésforgó vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő tevékenység céljából kerülhet sor. A szerződés mikéntje kapcsán azt kell elmondani, hogy tartalmilag ugyanazokkal az elemekkel kell rendelkeznie, mint egy klasszikus haszonbérleti megállapodásnak, de természetesen külön is meg kell indokolni, hogy miért és milyen célból kerül továbbadásra a földhasználat.

[2013. évi CCXII. tv. 65. § (1) bek.]

Kinek a beleegyezése szükséges az alhaszonbérbe adáshoz?

Az alhaszonbérbe adáshoz mindenképp szükséges a bérbeadó fél tehát a földtulajdonos vagy a haszonélvező jóváhagyása, ezt a jóváhagyó nyilatkozatot a szerződésnek is tartalmaznia kell. (Hogy haszonélvezet esetén kinek milyen jogai vannak, arról itt olvashatnak bővebben). Fontos még tudni, hogy az alhaszonbérbe adással nem szűnik meg az eredeti haszonbérleti szerződés sem, az változatlanul fennmarad: az eredeti haszonbérlő ugyanúgy köteles fizetni a bérleti díjat a bérbeadó irányába, sőt, ha az alhaszonbérlő nem műveli megfelelően a területet, úgy az eredeti bérbeadót is ugyanúgy megilleti a felmondási jog.

Milyen időtartamra lehet alhaszonbérbe adni egy területet?

Mivel az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, így az időtartama is legfeljebb az eredeti bérleti szerződés lejáratáig tarthat. Természetesen lehet ennél rövidebb is, hiszen – ismét hangsúlyozva – az alhaszonbérlet célja a vetésforgó vagy élőmunka-igényes tevékenység alkalmazásából fakadhat. A szerződés járulékosságából az is következik, hogy amennyiben az eredeti bérleti szerződés felmondásra kerül, úgy az alhaszonbérlet is megszűnik vele egyetemben.

Mivel egy speciális célú földhasználatról van szó, így alhaszonbérbe adás esetén előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a kormányhivatal jóváhagyása.

[2013. évi CCXII. tv. 65. § (3) bek.]

Ki veheti fel a támogatásokat a terület után?

A földhasználati lapon ilyenkor törlik az eredeti bérlő földhasználatát, helyette pedig bejegyzik alhaszonbérlet jogcímén az új földhasználót.

[356/2007. Korm. rend. 14/A. §]

[2007. évi XVII. tv. 44. § (7) bek. c) pont]

+1) Mire kell figyelni alhaszonbérlet esetén?

Alhaszonbérlőként hiába biztosított a jogszerű földhasználat és a támogatások igénybevételének a lehetősége is, a bérleti szerződés lejárta mégis okozhat kellemetlen meglepetést a feleknek. Többen is megtapasztalták már ugyanis azt, hogy alhaszonbérlet esetén nem áll fenn előhaszonbérleti ranghely sem az eredeti bérlő, sem az alhaszonbérlő számára, hiszen az csak a „volt haszonbérlő” számára, mégpedig a bejegyzett haszonbérlő számára áll fenn. Ennek oka, hogy az eredeti haszonbérlő földhasználatát már törölték az alhaszonbérbe adáskor, az alhaszonbérlő személy használati jogcíme pedig nem „haszonbérletként”, hanem „alhaszonbérletként” került bejegyzésre.

[Földforg. tv. 46. § (1) bek. a) pont]

[Földforg. tv. 47. § (1) bek.]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára