A Debreceni Egyetem (DE) szakemberei évek óta vizsgálják a klímaváltozás hatásait a madarak szaporodási stratégiájára Székely Tamás nemzetközi hírű etológus vezetésével. Az Élvonal kiválósági pályázat keretében végzett kutatások nyomán 2018-ban a Science magazin címlapon hozta a DE kutatóinak cikkét, amelyben a klímaváltozásnak a partimadarak fészkelési szokásaira gyakorolt hatását vizsgálták. Új kutatásuknál a korábbi vizsgálatok eredményeiből indultak ki a debreceni kutatók.
MTVA: Oláh Tibor
Minden évben több millió vándormadár repül a sarkvidékre és az északi mérsékelt égövi területekre, hogy kihasználja a táplálékot jelentő rovarokban leggazdagabb időszakot, a ragadozók alacsonyabb számát és a kevesebb kórokozót. Ugyanakkor az elmúlt években megváltozott a trend. Azt már az előző kutatásunkban kimutattuk, hogy nőtt a sarkkörön fészkelő partimadarak fészekpredációja, de most már újabb veszélyekkel is számolniuk kell a vándormadaraknak – fejtette ki a hirek.unideb.hu-nak Székely Tamás professzor.
A nemzetközi kutatócsoport mindegy 50 kutatás részletes adatait összegezte, melyek a ragadozó gyakoriságát, a paraziták terjedését, a táplálékot jelentő rovarok szaporodását, a sarkköri hőmérsékletváltozást, az extrém időjárási jelenségek számát vizsgálták.
Kiderült, hogy ezek a tényezők egyenként is nagy hatást gyakorolnak a vándormadarak szaporodásának sikerességére – például, ha többször havazik nyár elején, akkor azt a kotló madarak és a tojások nem biztos, hogy túlélik. Együttesen vizsgálva pedig egyértelmű, hogy ezen tényezők miatt a sarkvidék egyre kevésbé vonzó célpontja a vándorló madaraknak és emlősöknek, mint például a rénszarvasoknak. A megváltozott trófikus kölcsönhatások csökkentették a vándormadarak reprodukciós sikerét és túlélési esélyeit, így csökkenhet a madárvonulások mértéke és gyakorisága, ami súlyos következményekkel járhat a tápláléklánc szerkezetére és a teljes sarkvidéki ökoszisztéma egészére vonatkozóan – hangsúlyozta Vojtech Kubelka, a Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének tudományos munkatársa, a cikk első szerzője.
A kutatók szerint hosszútávon is számolni kell a vándorlás előnyeinek csökkenésével, be kell építeni az érintett populációk és az ökoszisztéma dinamikájának előrejelzésébe, a természetvédelemnek pedig innovatív védelmi intézkedésekkel reagálni, hogy mérsékelni tudják a nem kívánt hatást.
