„Természeti örökségünk a hazánk több mint ötödét kitevő védett természeti és Natura 2000 terület. Az elmúlt tíz évben soha nem látott mértékben hajtottak végre természetvédelmi beruházásokat. A több mint 80 milliárd forint összértékű, döntően nemzeti park igazgatóságok által megvalósított 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 ezer hektáron javították, illetve javítják az élőhelyek állapotát” – emelte ki Nagy István.

A miniszter a hortobágyi nemzeti parkkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazgatóság a 2014-ben elindult és 2023-ig futó Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztést kezdett el mintegy 6 milliárd forint támogatás felhasználásával. Ennek eredményeként összesen több mint 5000 hektárnyi védett természeti területen javulnak a természeti értékek megőrzésének feltételei.

Az igazgatóság működési területén olyan kiemelkedő jelentőségű élőhelyek találhatók, mint például a nyírségi lápok, a tiszakürti Kis-Tisza, a Hortobágy, a Nagykunság és a Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyei. Ezeken a területeken három kiemelt beruházást valósíthatnak meg még az idén, melyek következtében 1373 hektáron javulhat a vizes élőhelyek állapota. Emellett biztosított lesz a vízvisszatartás, a természetvédelmi célokat szolgáló vízkormányzás lehetősége, segítve az ezekhez az élőhelyekhez kötődő fajok, mint a vöröshasú unka, a négylevelű mételyfű, a kisfészkű aszat, a sztyepplepke vagy számos vízimadárfaj állományának megőrzését. Ezáltal nemcsak ezen fajok számára javulnak az életfeltételek, hanem közvetetten az ott élőké is, hiszen egy terület megfelelő vízháztartása és a biodiverzitása teremti meg az ember számára is a szükséges gazdálkodási és létfeltételeket.

A miniszter szerint

Az olyan őshonos állatok, mint például a magyar szürke szarvasmarha és a magyar házi bivaly állománya 2018-ra meghaladta a 14 ezres egyedszámot, amely 2010-hez viszonyítva 45 százalékosnál nagyobb növekedést jelent.