Ki a föld birtokosa?

Általános értelemben birtokosnak azt tekintik, akinél a dolog van, de a termőföldeknál ennél kicsit bonyolultabb a földhasználó kilétének meghatározása. A jogszabály ugyanis előírja, hogy a földhasználó köteles bejelenteni a használatot a földhivatalhoz – a használat megkezdését követő 30 napon belül. Ha ezt a bejelentést elmulasztja a földhasználó és a földhivatal felszólítására sem teszi ezt meg, úgy a földhivatal földhasználati bírsággal sújtja, aminek mértéke a föld aranykorona értékének ezerszerese [2013. évi CCXII. tv. 95. §]. Tehát hiába használ valaki egy földet, földhivatali bejelentés nélkül már eleve egy jogsértő állapot áll fenn. Ennek ellenére a birtokvédelem akkor is jár a föld birtokosának, ha bejegyzett földhasználattal nem is rendelkezik az adott területre.

Milyen eszközökkel lehet fellépni a birtoksértéssel szemben?

Három eszköz áll rendelkezésre akkor, ha birtoksértést követnek el a területünkön:

1. Önhatalommal is felléphetünk, de csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben
2. Birtokvédelmi eljárást indíthatunk a jegyzőnél
3. Bírósági úton is indíthatunk birtokvédelmi pert

Az egyik leggyorsabb megoldás: a jegyző birtokvédelmi eljárása

A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul, az eljárás pedig illetékmentes. A kérelem előterjesztésére akár írásban, akár szóban sor kerülhet, a jegyző pedig azt 15 napon belül köteles elbírálni. Az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanú-meghallgatásra is, ha a jegyző vagy bármely fél azt szükségesnek tartja. A határozat végrehajtásának foganatosítása (tehát a végrehajtás megindítása) szintén a jegyző hatásköre, de amennyiben a jegyző határozatával valamelyik fél nem ért egyet, akkor azt a bíróságon megtámadhatja jogszabálysértésre hivatkozva.

Mi a teendő, ha a birtoksértő mégsem vonul le a területről?

A jegyző a határozatban elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja. Amennyiben a birtoksértő fél ennek mégsem tesz eleget, úgy a jegyző elrendeli a határozat végrehajtását (ezt a birtokvédelmet kérő félnek kell kezdeményeznie). A végrehajtáshoz a rendőrség közreműködését is igénybe lehet venni.

A jegyző emellett a kötelezett személlyel szemben 500 000 forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat.

[2016. évi CL. törvény 132. (2)-(3) bek.]

[1994. évi LIII. tv. 174. §]

Ki jogosult a támogatásra?

Aki a támogatási kérelem benyújtási határidejének utolsó napján (idén ez június 10-e volt) a földre jogcímmel rendelkezik, azt úgy kell tekinteni, hogy a jogosultsága a teljes támogatási időszakra fennáll. Tehát hiába van birtokban a jogsértő személy, a támogatást nem ő, hanem a földhasználatra jogcímmel rendelkező személy veheti igénybe. Hogy ki minősül jogszerű földhasználónak a támogatások szempontjából, arról itt írtunk.

+1) Jogszabályi változás 2024. július 1-től

A földforgalmi szabályozás július 1-től egy olyan speciális rendelkezéssel egészült ki, amellyel akár a bérleti szerződés lejárta után is betakarítható a termés. Eszerint, ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. Amennyiben az eddigi haszonbérlő él ezzel a lehetőséggel, álláspontom szerint a tulajdonos részére vagy az új haszonbérlő részére ezért az időszakért kompenzációt kell fizetnie, hiszen az nem lehet cél, hogy az eddigi haszonbérlő a gazdagodását ingyenesen – a tulajdonos vagy az új haszonbérlő kárára – szerezze.

[2013. évi CCXII. tv. 51/B. § (3) bek.]

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára