A generációváltáshoz kapcsolódó intézkedéseknek több ága van, aminek a gazdaságátadás egy része. A családi gazdaságokra, őstermelőkre vonatkozó szabályozás megágyazott ennek, vagyis nem a semmiből építkeznünk – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Magosz Ifjú Gazda Tagozata által szervezett Generációváltás konferencián. Az államtitkár szerint a 2014-2020-as uniós ciklus is sok eredményt hozott, így a 40 év alatti, legfeljebb 90 hektárt művelő fiatal gazdálkodók a területalapon járó SAPS-támogatáson felül 69 euró – mintegy 23 ezer forint többletet – kapnak. Ezen az ágon 9 ezer, összesen 145 ezer hektárágon gazdálkodó fiatal kap többlet segítséget.

A fejlesztési támogatásokban a fiatal gazdák 10 százalékponttal magasabb – általában 60 százalékos intenzitású – támogatást kaphatnak, és ezer olyan fiatal gazda volt, aki így tudott fejleszteni, ami összesen 60 milliárd forint értékű beruházást jelentett a magyar agráriumban. Vagyis a támogatási rendszer elismeri a fiatal gazda létet, és bár a 2023 utáni uniós közös agrárpolitika felé számtalan elvárást támasztanak, vagyis az EU túl sok minden szeretne megvalósítani az agrárpolitikai eszköztárral –

Az új támogatási rendszerben változik a változik a lehetőségek tárháza a forrás összességében legalább 3 százalékát fiatal gazdákhoz kapcsolódó intézkedésekre kell fordítani. Az államtitkár elmondta, hogy a területalapó támogatáshoz járó többletjuttatásban nagy változás nem lesz, és akik most benne vannak a fiatal gazda támogatási rendszerben, úgy, hogy 2023-34-ben nem telik le az öt évük, ők folytatni tudják ezt a programot.

Érdemes bővíteni azt a területet, ami után egy fiatal gazda támogatást tud igénybe venni

– mondta Feldman Zsolt, hozzátéve, hogy a területalapú támogatáshoz többletként járó hektáronkénti 69 eurót emelni szeretnék. Megmarad a beruházásoknál meglévő többletsegítség, és a fiatal gazdák induló segítsége is. Utóbbinál azonban az államtitkár nyomatékosította, hogy jobban meg fogják nézni, kik kapják a támogatást, mart annak csak úgy van értelme, ha 100 százalékig meg vannak győződve arról, hogy azoknak jut a többletforrás, akik megmaradnak az ágazatban. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a tárca ösztönözni szeretné a gazdaságátadást egy jó konstrukcióban. Erre volt molt már egy szabályozás, de az nem nyújtott elég biztonságot az átadói oldalnak – tette hozzá.

Rendkívül időszerűvé vált a mezőgazdasági megújulás kérdése, egyben a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése – mondta el előadásában Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Ezt KSH-adatokkal támasztotta alá, amelyek szerint például 2010 és 2020 között a 65 év alatti gazdálkodók aránya 72 százalékról 65 százalékra csökkent. A korösszetétel ezek alapján rendkívül kedvezőtlen: az egyéni gazdálkodók 35 százaléka tehát 65 éves vagy idősebb, további 25 százalékuk 55 és 64 év között van, a 40 év alattiak aránya pedig csupán 18 százalék. Elérkezett tehát a generációváltás ideje, annak megvalósítása pedig a magyar mezőgazdaság jövője szempontjából kulcsfontosságú, ami azért is nehéz feladat, mert ennek itthon nincs még meg a kultúrája. Jelenleg a gazdaságok átadása csupán akkor történik meg, ha egy haláleset bekövetkezik, az élők közötti átadás jogszabályi feltételei nincsenek meg, ennek kialakításával lehet a generációváltást segíteni – tette hozzá.

Győrffy Balázs is utalt arra, hogy a generációváltás irányába a NAK által kezdeményezett és kidolgozott, családi gazdaságokról szóló 2020. évi törvény jelentette az első lépést. Ez a jogszabály azért is fontos, mert az agrárium fiatal termelőinek mintegy 90 százaléka elsősorban működő gazdaságot vesz át. A sikeres nemzedékváltás ezen gazdaságok minél hatékonyabb átadásán múlik. Nagy kérdés viszont, hogy mi a valódi gyakorlat: a fiatal valóban átveszi-e a gazdálkodást, vagy csak papíron történik meg mindez – vezette fel, hozzátéve, hogy az „adminsiztratív kreativitás a magyar gazdaság velejárója”. A NAK-elnök a gazdaságátadással kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy ennek van egy érzelmi vetülete is.

Érdemes figyelembe venni a a birtokpolitikai tényezőket is: az osztatlan közös tulajdon megszüntetését 2021-től már törvény is segíti, de öröklés útján jelenleg is keletkezhetnek osztatlan közös tulajdonban álló területrészek,

ezért fontos a generációváltás támogatása mellett az öröklési szabályokat is felülvizsgálni.

„Ez a fiatal generáció kész, ennek a generációnak képesnek kell lenni arra, hogy hatékonyan művelje a földet, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú” – mondta Jakab István, a Magosz elnöke. Mint hozzátette, arra is képes, hogy a családon belül megállapodjon arról, hogy ki vigye tovább a gazdaságot. Ez fontos, mert ha sikeresek akarunk lenni, arra kell törekedni, hogy összerendezzük a birtoktesteket a családon belül, hogy versenyképes legyen a gazdálkodás. Annak pedig, aki pedig azt választotta, hogy hogy tovább viszi a gazdaságot, ne csak a gazdaság és az eszközök öröklésében legyen prioritása, hanem kapjon megfelelő hiteleket és támogatást – szögezte le.