Mekkora területen és mit termelnek Franciaországban?

A francia anyaország területének több mint 50 százaléka mezőgazdasági hasznosítás alatt van, ez szám szerint 27,5 millió hektárt jelent (Magyarországon 5 millió hektár van művelés alatt). Jelentős még az erdőterületek aránya is, ez az ország területének további 30 százalékát fedi le. Franciaországban több mint félmillió mezőgazdasági vállalkozás működik (Magyarországon a gazdálkodók száma 196 ezer, tehát területarányosan jóval koncentráltabb a francia agrárium). A legfontosabb eredményeik:

• gabonából az EU első, a világ ötödik legnagyobb termelője,
• az olajos magvak előállítása terén az EU első helyén áll,
• borból a világ és az EU második legnagyobb termelője (Olaszország után),
• tejből az EU második, illetve a világ ötödik legnagyobb termelője (az EU-s vezető Németország),
• cukorrépából az EU első helyén áll.

Állattenyésztés: egykori piacvezetőből mára nettó importőr

A francia állattenyésztés már kevésbé büszkélkedhet ilyen eredményekkel, hiszen az általuk kibocsátott húsmennyiség a 90-es évek közepétől folyamatosan csökken és mára csupán a sertéshús előállítása haladja meg a belső fogyasztást – annak ellenére, hogy a franciák húsfogyasztása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat. Míg 2001-ben még átlagosan évi 90 kilogramm húst fogyasztottak a franciák, addig 2021-ben már csak 85 kilót, de például

A termelés csökkenésének okai között első helyen állnak az uniós „zöld” előírások és a magas termelési költségek, így nem meglepő, hogy a nagyobb francia agrárcégek a termelésük kiszervezését tervezik (vagy már meg is tették). Jó példa erre a baromfitenyésztés, melynek Franciaország a 2000-es évekig a legnagyobb európai szereplője volt, azóta viszont Lengyelország viszonylag rövid idő alatt az élre ugrott, Franciaország a 4. helyre szorult vissza, a piacot pedig alapjaiban rengette meg az ukrán baromfi importja.

Élelmiszeripar: komoly profit és kiterjedt érdekeltségek egész Európában

Danone, Bonduelle, Lactalis – csak néhányat kiemelve a legnagyobb francia élelmiszeripari érdekeltségek közül. A hivatalos adatok szerint évente több mint 6 milliárd euró kereskedelmi többlettel rendelkeznek a francia élelmiszeripari cégek, de érdekes módon Magyarország kereskedelmi partnerei között csak a 10. helyen állnak mind az export, mind az import vonatkozásában, ez azonban nem veszi figyelembe a hazánkban működő francia leányvállalatok kibocsátását.

Földvásárlás Franciaországban

A jelenlegi földforgalmi szabályozás a második világháború végéig vezethető vissza, az utóbbi 10 évben azonban komoly reformot hajtottak végre a szabályozásban. A magyar törvényi rendszerhez hasonlóan a franciák is korlátozzák a megszerezhető földterület maximális mértékét és ott is előnyben részesítik a helyben lakó gazdálkodókat. Velünk ellentétben viszont lehetőség van a jogi személyek tulajdonszerzésére is, amely azonban nemrégiben a kritikák kereszttüzébe került azok után, hogy a kínai tőke megjelent a francia földpiacon (többek között Jack Ma, az alibaba.com alapítója is a francia szőlőbirtokosok közé tartozik).

Válaszúton a francia földforgalmi szabályozás

Az biztos, hogy a francia földügynökségek, az ún. SAFER-ek (melyek feladata a földpiac torzulásainak kivédése, ennek érdekében pedig elővásárlási jogot is biztosítanak számukra) egyre kevésbé tudják megvédeni a családi gazdasági modellt, hiszen a vételárak egyes régiókban az egekbe emelkedtek. Szintén kritika érte a földek művelésből történő kivonását is, amely ugyan jelentős bevételt generált a helyi önkormányzatok számára, de nem kis mértékben csökkentette a gazdák számára rendelkezésre álló termőföldek területét.

A termőföldek öröklése is máshogy történik Franciaországban

A magyar öröklési jog szabályaival szemben (ami eddig az osztatlan közös tulajdon folyamatos termelődését okozta) Franciaországban nem automatikus az örökösök tulajdonszerzése az üzem tekintetében, hanem a bíróság utalja ki annak az örökösnek, aki már az örökhagyó életében részt vett a gazdálkodásban. Ennek az örökösnek természetesen el kell számolnia többi örökössel, amit egy elnyújtott elszámolási idővel könnyít meg a jogszabály. Amennyiben az örökös mégsem kívánja átvenni a gazdaságot, úgy átadhatja azt más örökösnek vagy más vállalkozásnak.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára